Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Zemplén Géza ipari kutatásai

fedezését várták. Másrészt Zemplén berlini tanulmányútja során közvetlenül tapasztalhatta, hogy a tudományos munka és az ipari problémák megoldása milyen szorosan egymáshoz fűzte az egyetemeket és az iparvállalatokat. Ahogyan ezt egyik későbbi előadásában kifejtette: „Ez a szoros kapcsolat tette naggyá Németországot tudományos téren, a szerves kémia kifejlesztésével, és tette a német vegyészeti ipart hatalmassá, a tudományos intézetekben kidolgozott eljárások gyakorlati hasznosításával. A mesterséges indigó, a mesterséges alizarin, az azofestékek egész sora, a számos szintetikus gyógyszerkészítmény bizonyítja a tudomány és az ipar kapcsolatának és együttműködésének értékes gyümölcseit." (1) Zemplén tehát tisztában volt az elmélet és a gyakorlat, a tudományos kutatás és az ipar kapcsolatának szükségszerűségével, amit még az a tény is segített, hogy az ipari megbízások révén oly anyagi helyzetet teremtsen, melyből a mostohán ellátott új szerves kémiai laboratóriumának felszerelését és berendezését rendszeresen kiegészíthette. Ilyen módon alakult ki az együttműködés a szintetikus szerves vegyipar első nagyüzeme, a Chinoin gyár és a Zemplén tanszék között, mindkét fél részére gyümölcsöző eredménnyel. Kapcsolat a Chinoin gyárral Két fiatal vegyészmérnök, dr. Wolf Emil és dr. Kereszty György 1910-ben „Alka Vegyészeti Gyár" néven gyárat alapított, amely 1913-ban a chinin-ből ötletszerűen képzett „Chinoin" nevet vette fel. A fiatal és szakképzett vezetők kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedtek, hogy lehetőleg a saját kutatásaikból előállított készítményeket gyártsanak, s ezért 1912-től kapcsolatba léptek neves vegyészekkel, dr. Bugarszky Istvánnal, dr. Török Lajossal és néhány tehetséges kémikust alkalmaztak üzemükben. Az első világháború kitörése fellendítette a gyógyszergyártást, a gyógyszeriparban világszerte konjunktúra következett. A hadicélokat szolgáló nagyméretű rendelések lehetővé tették a Chinoinban is a nagyüzemű termelésre való áttérést. A szakemberek sorába ekkor hívták meg dr. Zemplén Géza professzort, tekintettel arra, hogy a gyár alapítása első időszakában szerves félkésztermékeket gyártott. így az első készítmények között néhány alkaloid is szerepelt, melyeket növényi drogokból vontak ki (atropin, hioszciamin, sztrichnin), valamint a félszintetikus homatropin, illetve a későbbi novatropin, melynek farmakológiai hatását dr. Issekutz Béla kolozsvári magántanár kísérletezett ki. A bőr megbetegedésének gyógyítására szolgáló cadogel gyártását Bugarszky professzor javaslata alapján végezték. A világháború első éveiben bővült a gyártmányválaszték. Ekkor kezdődött a ma isztopirin néven ismert acetilszalicilsav gyártása, importált szalicilsavból. Az acetilszalicilsav bevezetése után rövidesen megkezdték a kiindulási alapanyagul szolgáló szalicilsav Kolbe-reakció szerinti szintézisét. Az itt szerzett tapasztalatok jelentős hatással voltak a további szerves készítmények és gyógyszerek hazai gyártásának megvalósítására, mivel először történt, hogy a magyar vegyiparban nagyméretű reaktorokban, nyomás alatt vezettek le szerves kémiai folyamatokat. A szalicilsav-gyártás üzemesítése folyamán fellépő problémák; a hőátadás, kevertetés, reagáltatási körülmények stb. tisztázása értékes útmutatást jelentett nemcsak a gyár akkori szakemberei, de az egész magyar szerves vegyipar részére. (2)