Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KRÓNIKA - Vámos Éva: A II. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpózium, Veszprém, 1982. augusztus 21–26.

figyelmét arra, hogy az összegyűjtött adatok alapján a kézművesipar szerepének és a korszak egész gazdaságtörténetének összefoglaló elemzése is lehetségessé vált és javasolta, hogy a közös munkát a kutatók a jövőben ebbe az irányba fejlesszék. Ezen gondolatok jegyében és a VIII. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Konferenciához (1982. augusztus 16—20., Budapest) csatlakozva került sor a II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpóziumra. A konferencia 73 résztvevője 13 országból érkezett. Az elhangzott 45 előadást két fő témakörbe csoportosították a rendezők: 1. Kézművesség és ipari forradalom; 2. A kézművesség öröksége és jövője — céhtárgyak — kézművesipartörténeti muzeológia — adalékok egyes szakmák történetéhez. Ez a felosztás nemcsak tematikus volt, hanem bizonyos fokig tükrözte az előadások célkitűzéseit is. Az első csoportban viszonylag több olyan előadást hallottunk, melynek szerzője rengeteg dokumentum alapos vizsgálata után egy adott terület vagy szakma adatainak statisztikai elemzésével mutatott rá nagyobb összefüggésekre. A második csoport előadásai közül sok az eredeti dokumentum megszólaltatásával, céhes emlékekről készült színes diákkal vagy éppen a tárgy bemutatásával idézte fel a korszak hangulatát. A „Kézművesség és ipari forradalom" témakörben elhangzott 23 előadást három alcsoportra osztva hallhattuk. Az elsőben a témakörrel általánosságban foglalkozó beszámolók kaptak helyet. Külföldi előadóktól hallottunk kézművesség és az ipari forradalom összefüggéseiről Flandriában, a berlini polgárkönyvek alapján mobilitásról és vándorlásról a kézművesiparban a 18. sz.-ban, a kézművesipar szerepéről a Baltikumban, a brassói céhek megszűnéséről az ipari forradalom korában, kézművesekről a gyárakban a Bécsi-medencében. Magyar előadók ismertették a városi kézművesek gazdasági szerepét és társadalmi helyzetét a reformkori Magyarországon, hallattunk Szeged szabad királyi város iparos társadalmáról a 18. sz.-ban, magyarországi zsidó kézművesekről 1848 előtt. A textilipari céhekről két előadás hangzott el, az egyik a céhek ellenséges magatartásáról az újításokkal szemben, a másik a textiltermelés forradalmi átalakulásáról egy összegyűjtött hatalmas dia-sorozat alapján. A céhes ipar jogi helyzetéről is két előadó szólt, a magyar szabályozások közül ezúttal a második általános ipartörvényen alapuló iparigazgatási rendszerről kaptunk képet, céhszabályzat és gyári privilégium jogfolytonosságáról osztrák előadó szólt. Hosszú vitát indított el a „Protoindusztrializáció Csehországban a 18—19. sz. fordulóján" c. amerikai előadás. Ezen a találkozón itt került először szóba a protoindusztrializáció elmélete. Ennek hívei és ellenzői a konferencia első napján, este külön vitaülést is rendeztek a témáról. A kézművesség és ipari forradalom témán belül külön csoportot alkottak azok az előadások, melyek a legénymozgalmakról és legényvándorlásokról szóltak. Négy német előadó szólt a legényvándorlás változásairól az ipari forradalom idején, a vándorlás vesződségeiről a 18. sz.-ban, kézműves sztrájkokról a 18—19. . sz.-ban, a céhlegényekről mint társadalmi jelenségről, egy magyar előadó ismertette a magyarországi legénymozgalmakat és azok nemzetközi kapcsolatait. Az ipari forradalom idején felvirágzott falusi kézművességről szóló előadások csoportjában szó volt a falusi kézművesek család-, háztartás- és munkaszervezetéről, a kézműipar válságáról a 19. és 20. sz. fordulóján, falusi céhekről a Bánságban és a Körösök vidékén. Hallottunk a falusi iparról Schleswig-Holsteinben és a kézművességről az indusztrializált világban.