Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KRÓNIKA - Vámos Éva: A II. Nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpózium, Veszprém, 1982. augusztus 21–26.

létezett 7 legjelentősebb szakmúzeum ismertetésével. Szerzőtársakkal együtt állította össze a Világ műszaki múzeumai c. könyvet 1961-ben, hogy ezzel is tudatosítsa az ilyen jellegű hazai múzeumaink mielőbbi kiépítésének fontosságát. Hallatlan szívósság és fáradhatatlanság jellemezte munkálkodását. Nem ismert csukott ajtót, ha a műszaki kultúra emlékeinek védelméről volt szó, sem fáradtságot vagy távolságot, ha veszélyeztetett értékről, gyűjtemény alapítási kezdeményezésről szerzett tudomást. Mindenütt ott volt, ahol és ahonnan segít­séget remélt vagy segítséget tudott nyújtani muzeális krédésekben. Titkára volt az MTA Műszaki Tudománytörténeti Főbizottságának, aktív tagja a MTESZ Technikatörténeti és Múzeumi Bizottságának, tevékenyen működött közre szá­mos ipari ágazati, szakmúzeumi bizottság munkájában is. Megnyerő egyéniség, közvetlen és korrekt partner a hivatali és magánélet­ben egyaránt. Olyan megszállottja volt a múzeumügynek, akivel a legközvetle­nebb baráti társaságban sem lehetett úgy beszélni, hogy ne kerüljön szóba a műszaki múzeumok ügye. Demokratikus gondolkodására jellemző, hogy vezetési módszereiben mindenkor a kollektív véleményalkotásra támaszkodott. Egyik legnagyobb érdeme, hogy a közös érdekű cél szolgálatában folyamatos együtt­működést és egységes szemléletű szakmai összetartozást tudott teremteni a kü­lönböző felügyeletű és irányítású szakmúzeumok között. Kiépítette a múzeum nemzetközi kapcsolatait és rendszeres kiadványcseréit, különös tekintettel a baráti országok műszaki múzeumaira. Eredményes munkájáért kapta meg a Szocialista Kultúráért miniszteri ki­tüntetést, valamint a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozata kormányki­tüntetéseket. Még életében megérhette és visszavonultságának évei alatt is a megnyugvás elégedettségével tölthette el a tudat, hogy maradandót alkotott. Példamutató ügyszeretetével és egy nemzeti érdekű ügy áldozatos szolgálatával alapot teremtett ahhoz, hogy az irányításával gazdagodott és kifejlesztett mu­zeális közgyűjteményt a Népköztársaság Minisztertanácsa 1973. év elején „Or­szágos Műszaki Múzeum"-má nyilvánította. Elhunytával a magyarországi ipartörténeti és műszaki emlékvédelem ki­emelkedő szervező egyéniségét, hazai műszaki jellegű szakmúzeumi hálózatunk kialakulásának megalapozóját veszítettük el. Emlékét az Országos Műszaki Múzeum és a műszaki szakmúzeumok kegye­lettel megőrzik. Kiss László A II. NEMZETKÖZI KÉZMŰVESIPAR/TÖRTÉNETI SZIMPÓZIUM VESZPRÉM, 1982. AUGUSZTUS 21—26. Immár több mint egy évtizede, 1971-ben kezdték el közös adatfeltáró és feldolgozó tevékenységüket a kézművesipar hazai kutatói. Ennek keretében elkészült a Kézművesipari Szótár, a kompjuteres Céh-Kataszter két kötetben, a limitációk jegyzéke megjelenés előtt áll. Ennek a közös munkának szükség­szerűen nemzetközivé kellett szélesednie, hiszen pl. a legényvándorlások nyo­monkövetése és elemzése csak így lehetséges. Az első Nemzetközi Kézművesipar­történeti Szimpóziumot 1978. november 20—24. között rendezte meg a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Ennek a konferenciá­nak zárásakor Dr. Ránki György akadémikus felhívta a céhtörténet kutatóinak

Next

/
Thumbnails
Contents