Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

volt. 22—26 munkást foglalkoztatott. Automata hídmérleg szabadalma is volt. K: 1930. évi kiállításon kitüntetés. 1930-ban az „Omega" jelű 20 kg-os felsőserpenyős billenőmérlegük, 1938-ban a vágánymegszakítás nélküli 100—2000 kg-os felsőpályás mérlegük kapott például hitelesítési engedélyt az MKKMItől. M: 1944. 1922. Aetna Műszaki és Gépkereskedelmi R. t, Budapest. 1925. Berkei Mérleg- és Műszaki R. t, Bp. 1926. Berkei Mérleg- és Sonkavágógép R. t„ Bp. VI., Teréz krt. 3. Alaptőkéje 1929-ben 60 000 pengő volt. M: 1930. (1938.) Berkei et Co. vezérképviselet. Bp. IX., Szvetenay u. 21. Kienast és Bauerlein gyorsmérlegek, iparmérlegek és sonkavágógépek. M: 1943. Az alábbi mérlegeik kaptak például hitelesítési engedélyt az MKKMI-től: 1926. a „BERKEL" jelű 20 kg-os Pfanzeder emelőszerkezetű felsőserpenyős billenőmérleg, 1930. a „Claim" jelű 20 kg-os felsőserpenyős billenőmérleg, 1938. a „Berkei" jelű 50—5000 kg-os körskálás hídmérlegek, 1948. a „Berkei" jelű 6000 kg-os körskálás billenő hídmérleg. M: 1948. 1922. Garay György mérlegkészítő- és géplakatos mester, Maoj/arbánheoi/es. 1899ben született Makón. 1916-ban szabadult fel. Mint segéd 3 évig Makón dolgozott, majd 1922-ben önállósította magát. Résztvett az ipartestület megalakításában, s 1930. óta annak jegyzői tisztét töltötte be. M: 1932. 1923. Fuchs és Schlichter Zománc-, Fém- és Bádogárugyár R. t, Budapest, VI., Jász u. 7. 1933-tól az egyenlőkarú rúdmérlegein a „RAMSES" védjegyet használta. M: 1933. 1923. Mérleg- és Gépkereskedelmi R. t., Budapest, VI., Andrássy út 86. Üzletköre volt: mérlegek, hús- és tejfeldolgozó gépek forgalomba hozatala. Alaptőkéje 1929-ben 50 000 pengő volt. M: 1938. 1923. Vájjer József mérlegkészítőmester, Székesfehérvár, Vár körút 15. A Dreher, a Springer uradalom stb. részére dolgozott főleg üzemében. M: 1929. 1924. Jelencsik Sándor lakatosmester és mérlegkészítő, Hódmezővásárhely, Szent László u. 49. M: 1930. 1924. Modla Sándor lakatos és mérlegkészítőmester, Szolnok. Üzeme saját házában volt. Az ipartestület vezetőségi tagja, a mester- és tanonc vizsgabizottság elnöke volt. M: 1944. 1925. Földessy László lakatos és mérlegkészítő, Hódmezővásárhely, Teleki u. 4/a. Épület-, műlakatos- és mérlegkészítő műhelyében 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozott. M: 1930. 1925. Halmay Dezső mechanikus, villanyszerelő és mérlegkészítő, Szentgotthárd, Széli K. u. 19. Műhelyében 3 tanonccal dolgozott. M: 1929. 1925. Linszky István gép- és mérleglakatos mester, Siófok, Fő u. 24. Üzemében 1 segéd dolgozott. M: 1929. 1925. Oelschlager Mihály és Társa utóda mérleggyára, Budapest. Mérlegek készítésével foglalkoztak. Az MKKMI-től például a következő mérlegeik kaptak hitelesítési engedélyt: 1926: az „IDEÁL" jelű 20 kg-os felsőserpenyős billenőmérleg. 1931: az „IDEÁL" jelű 2 kg-os levélmérleg és az 500—5000 kg-os futósúlyos darumérleg. 1937: a hosszú darabáruk mérésére szolgáló 1000—2000 kg-os különleges hídmérleg. 1939: a 2 kg-os grammskálás asztali billenő levélmérleg. M: 1944. 1926. Ideál Gyorsmérleggyár (vezérképviselet), Budapest, V., Üjpesti rakpart 6/a. Gyorsmérlegek árusításával foglalkoztak. A gyártelep: Bp. VI., Váci út 69. M: 1939. 1926. Lebovits és Fiai lakatosmester fém- és vasipari vállalata, Cegléd, Szegfű u. 3. Üzemében 3 segéd és 5 tanonc dolgozott, mérlegek készítésével is foglalkoztak. M: 1929. 1926. Sarbak István mérlegkészítő, Pécs, Benyovszky M. u. 4. Az üzemet eredetileg a Felsőmalom utcában alapította, s 1939-ben költöztek át a fenti címre. Különféle mérlegeket gyártott 3 munkással. Uradalmak, gazdaságok, kereskedők, malmok, közületek, az Erzsébet Tudományegyetem, Pécs városa, a Zsolnayművek stb. állandó szállítója volt. Egyesített csecsemő- és háztartási mérlege mintavédelem alatt áll. K: 1936: Pécs város ezüstérme; 1937: Mohács város aranyérme. M: 1944.