Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Gajdos Gusztáv: A magyar mérleggyártó ipar megszületése, kialakulása a XIX–XX. században (1850–1945)

A megállapodást az 1876. évi II. törvénycikkel illesztették a magyar törvénytárba. Az 1875-ben Párizsban elfogadott Nemzetközi Méter egyezményt Európa egyre több álamában vezették be. így tehát a tömeg mérésére szolgáló kilogramm használatát ez a Nemzetközi Méteregyezmény tette általánossá az európai országokban (Párizsban korábban és elsőként már 1799-ben, majd 1872. január 1-től a német birodalomban vezették be). Magyarországon 1876. január 1-től lett törvényes, kizárólagos használatú mértékegység a kilogramm. A tízes mértékrendszer bevezetése elősegítette a mérlegek technikai színvonalának hazai fejlődését, például a közforgalmú mérlegekre vonatkozó egységes hitelesítési feltételek, a szükséges kellékek előírásával. Ezen időszakban a fővárosi mértékhitelesítő hivatalban hitelesített mérlegek köre kibővült, s az 1874—1900 közötti években 103 706 darab különféle mérleget hitelesítettek itt (5). A magyar metrológia első hazai, kiemelkedő képviselője volt Kruspér István (1818—1905), aki az 1874—1890 közötti években az Állami Központi Mértékhitelesítő Magyar Királyi Bizottságnak, a mai Országos Mérésügyi Hivatal jogelődjének volt az igazgatója. Gazdag elméleti és gyakorlati munkásságával segítette a magyar mérésügy fejlődését. Az általa tervezett 20 kg-os utazómérlegét az 1878. évi párizsi világkiállításon ezüstéremmel, az 1 kg-os mérlegét pedig az 1885. évi brüsszeli világkiállításon aranyéremmel tüntették ki (13). 2.2 A finommérlegk egyetemes fejlődése az 1850—1900 közötti években: A finommérlegek egyetemes fejlődésének lényegesebb fázisai a következők voltak. 1867-ben Paul Bunge (1839—1888) megalkotja a rövidkarú analitikai mérleget, F. Arzberger (1833—1905) 1875-ben kidolgozza az első légféket, majd 1889-ben Pierre Curie (1859—1906) lényegesen hatásosabb légféket tervez. 1891ben A. Collot mikroskálát alkalmaz, melyet mikroszkóppal olvasott le. A Reuprecht (1833—1913) 1892-ben kidolgozza az 1 g-nál kisebb, az ún. „törtgrammos" súly felhelyezésének egyik legtökéletesebb megoldását, melynél a súlyok felrakása manipulátor, az ún. „klaviatúra" segítségével történt. Poynting 1894-ben először alkalmazta a folyadékféket (2, 3). 2.3 Mérleg emlékek az 1850—1900 közötti időszakból múzeumi gyűjteményünkben : Az Országos Műszaki Múzeum őrzi gyűjteményében, többek között, a párhuzamosan mozgó emelőkarokkal megépített, Roberval-rendszerű mérleget (9. fotó), továbbá a Jedlik Ányos (1800—1895) tervezte, 1852-ből való, oktatási-, demonstrációs célú fenéknyomásmérő-, hidrosztikai mérleget (10. fotó). Gyűjteményünk része az 1890-es évekből származó, a bécsi Josef Nemetz (1851—1932) által készített „szigorú mérleg" (11. fotó), mely váltható „igaéle/c"-kel, alulról kezelhető „lovassúly" elmozdítással volt működtethető. J. Nemetz 1889. január 8-án kapta meg hazánkban a szabadalmi oltalmat (7) az ilyen rendszerű mérlegeire. 3. A hitelesített, ipari eredetű mérlegek elterjedése hazánkban az 1900— 1945 közötti években, a mérlegek egyetemes fejlődése 3.1 A hitelesített, az előírt követelményeket kielégítő mérlegek hazai elterjedését elősegítette az 1907. évi V. törvénycikk, mely elrendelte az országban az állami mértékhitelesítő hivatalok, a fővárosban pedig a Magyar Királyi Köz-