Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin–Szabadváry Ferenc: A dél-német kereskedőházak szerepe a Felsőmagyarországi bányászatban közvetlenül a Fuggerek után (1548–1569)

Hiteleket a kincstárnak adtak és nem a termelést finanszírozták. A kölcsönzött pénzt a szerződésben kikötött ár és a „világpiaci ár" közötti óriási különbségből nyerték vissza és ebből adódott még mindig hatalmas nyereségük. Ezúttal a Fuggerek után közvetlenül érdekelt cégek szerepét elemeztük, azonban megjegyzendő, hogy 1569-től majd egy fél évszázadig a szintén délnémet Paler család és cég több generációja kereskedett a magyar bányák termékeivel. Ez azt is bizonyítja, mekkora és milyen tartós volt a tőkehiány a Habsburg birodalomban. Több mint egy évszázadon át nem volt a birodalmon belül alkalmas vállalkozó. Ilyenek csak a következő században tűntek fel. A dél-német tőke ezen több mint 100 éves jelenléte alatt a magyar bányászatban csak a Fugger—Thurzó vállalat idején hatolt be a kereskedő tőke a termelésbe és vált ezáltal ipari tőkévé is. Bányászat, kohászat, távolsági kereskedelem „handel" néven összefoglalt egysége a Fuggerek kilépésével és a kincstár közbelépésével 1546-tól felbomlott és ezzel a kereskedő tőke visszavonult eredeti szerepkörébe. IRODALOM 1. Reinhard Hildebrant: Augsburger und Nürnberger Kupferhandel 1500—1619 Schwerpunkte der Kupferproduktion und des Kupfernandels in Europa 1500— 1650, szerk. Hermann Kellenbenz, 1977. 191 1. 2. Götz von Pölnitz: Anton Fugger. Tübingen, 1955. II. kötet, 2. rész, 299. 1. 3. Pölnitz: i. m. 318. 4. Pölnitz: i. m. 312. 5. Pölnitz: i. m. 312. 6. Zimányi Vera: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a XVI. sz. végéig. Századok, 1980. 4.~sz. 516. 1.; Günther Probszt: Deutsches Kapital in den sieben Bergstädte im Zeitalter des Frühkapitalismus. Zeitschrift für Ostforschung, 1960. 16. 1. 7. Josef Vozar: Die sozialen Folgen des Bergbaus für die Bevölkerung des Mittelslovakischen Bergreviers in XVI Jh. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450— 1650, Böhlau Verlag, Köln—Wien, 1971. 571. 8. Jozef Vlachovic: Produktion und Handel mit ungarischem Kupfer im 16 Jh. und im ersten Viertel des 17 Jh. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450—1650, Böhlau Verlag, Köln, 1971. 611. 9. Ehrenberg, Richard: Das Zeitalter der Fugger II. Die Weltbörsen und Finanzkrisen des 16. Jahrhunderts. Gustav Fischer, Jena, 1896. 234. ff. Strieder, Jakob: Studien zur Geschichte kapitalistischer Organisationsformen. München, 1914. 346. ff. Wescher, Paul: Grosskaufleute der Renaissance in Biographien und Bildnissen. Holbein Verlag, Basel, 175. ff. 10. Müller, Karl Otto: Quellen zur Handelgeschichte der Paumgartner von Augsburg (1480—1570) Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit, Franz Steiner Verlag, Wiesbaden, 1955. 206—208. 11. Strieder, Jakob: Studien zur Geschichte kapitalistischer Organisationsformen. München, 1914. 311—314. 1. 12. Müller, K. O.: Welthandelsbräuche (1480—1540). Deutsche Handelsakten des Mittelalters und der Neuzeit, Wiesbaden, 1962. 40. ff. 13. Ehrenberg, Richard: i. m. 14. Reinhard Hildebrant: i. m. 214. 15. Josef VlachovicS: Die Kupfererzeugung und der Kupferhandel in der Sovakei Schwerpunkte der Kupferproduktion und des Kupferhandels in Europa 1500— 1650. szerk. Hermann Kellebenz, 1977. 155.