Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Sarudy Mária: A szlovák vasgyártás történeti forrásai a kapitalizmus korában

SARUDY MARIA* A SZLOVÁKIAI VASGYÁRTÁS TÖRTÉNETI FORRÁSAI A KAPITALIZMUS KORÁBAN A mai Szlovákia területén folyt vasgyártás első irodalmi forrásai a kapitalizmus korából, a 19. századból származnak. Az eredeti anyag feldolgozása szempontjából egy magyar történész, Bidermann Hermann Ignác a budapesti egyetem közgazdasági tanszékén oktató tanár „Das Eisenhüttengewerbe in Ungarn und dessen frühere Annexen einschliesslich der Militárgrenze Pest—Graz, 1857. („A vaskohászati ipar Magyarországon és ennek csatolt részein, beleértve a katonai határőrvidéket") című monográfiája rendkívüli jelentőségű. E feldolgozás első része pontos leírásokat tartalmaz a történelmi Magyarország minden vaskohászati üzeméről, bizonyos tekintetben visszatekint egyes vaskohászati üzemek keletkezésére, és az 1855-ös évre vonatkozóan közöl termelési adatokat. Mivel Szlovákia a vaskohászat szempontjából a történelmi Magyarország legjelentősebb területe, a szerző a legtöbb anyagot ezen terület vaskohászati üzemeiről közölt. A mű második részében a vaskohászat fejlődését foglalta össze a legrégebbi időktől kezdve az 50-es évekig és rámutatott a vaskohászat fejlődésének lehetőségeire is a történelmi Magyarországon. Jelentős forrás a vaskohászat tanulmányozásához az 1867-ben Budapesten megjelent munka, melyet Volny József a rimamurányi társaság főfelügyelője Hunfalvy monográfiájában Gömör-Kishont megyéről írt és amely a kohászat állapotát ábrázolta Gömörben a 19. század 60-as éveinek közepén (1). A szerző, a kohászat kiemelkedő tudású szakértője, ebben a műben Gömör megyei vaskohászati termelés nyersanyagbázisát, továbbá termelési technológiáját, üzemgazdasági problémáit ismertette és jelezte azt az irányt is, amerre a vaskohászati termelés szempontjából e jelentős iparvidéknek haladnia kellene. 1852-től egy szakfolyóirat jelent meg Bécsben österreichische Zeitschrift für Bergbau und Hüttenwesen („Osztrák Bányász-Kohász Folyóirat") címmel, amelyik időről időre cikkekben és hírekben a szlovákiai kohászati üzemek technikai és technológiai kérdéseivel kapcsolatos anyagot is közölt. 1867 után a publikációs lehetőségek feltételei kedvezőbbé váltak a történelmi Magyarországon és napvilágot láttak az első műszaki jellegű folyóiratok is. 1867 után adták ki a Magyar Mérnökök Egyesületének folyóiratát a „Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyé"-t, amelyben gyakran közöltek eredeti tanulmányokat, táblázatos összeállításokat a vaskohászat újabb technológiájáról. A folyóirat 10. évfolyamában pl. Hegedűs Károly érdekes tanulmányát kö* Slovenské technické múzeum (Szlovák Műszaki Múzeum) KoSice, Leninova 88.