Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)

9. Az 1901—1902-ben kibővített épület földszinti gépcsarnoka. nyert 300 m 2 területen a gépcsarnok főtermét, a toldalékrészben (208 m 2 ) pedig kísérletező termet alakítottak ki. Két kisebb helyiségben a mestertanfolyamok műhelygyakorlatait tartották. Az I. emeleten hozzáépült új udvari teremmel együtt összefüggő négyszögű teret kaptak, amelyről joggal állapította meg He­gedűs főigazgató az 1901—1904. évi jelentésben, hogy „a 750 m 2 területű 5,8 m magas helyiség oly célszerű kiállítási terem, amely méltán sorakozik az Ipar­művészeti Múzeum nagy kiállítási terme mellé". A térség 2/3-át a szakkiállítá­sok céljaira rendezték be, 1/3-át a gyűjteménytár foglalta le. Az emeleti tolda­léképületben is volt egy nagy terem (380 m 2 ), amely szükség szerint gyűjtemény­tárgyak elhelyezésére is szolgált, a gyűjtemények csökkentését tehát helyiség­hiány nem indokolta. A felújított Technológiai Iparmúzeum 1903. ápr. 1-én gépkiállítással nyílt meg, ezen hazánkban gyártott 15 motort és 106 munkagépet és eszközt mutat­tak be. A következő évben (1904) nagysikerű világítási kiállítást rendeztek gáz-, villamos-, acetilén- és spiritusz kályhák, tűzhelyek, égők, lámpák stb. tucatjai­nak felvonultatásával. Az elektromos műszerek között volt a Bláthy-féle áram­számláló és sok látogatót vonzott az újpesti Egyesült Villamossági RT. dísz­tablója, amelyen 1600 különféle alakú és színű izzólámpát szemléltettek, gyár­tásuk fokozatainak feltüntetésével. Az ismeretterjesztést szolgálta, hogy a ki­állításról megjelent katalógusban (ára 20 fillér volt) a tárgyak leírása, jellemzése mellett az egyes világítási módok történeti kifejlődését is megtalálta az olvasó. Ez évben még egy rövidebb, 6 hetes kiállításon a Magyar Mérnök- és Építész­Egylet pályázatára készült 43 tűzhelyet is bemutatták. A következőkben még a szívórendszerű generátorgázmotorokat (1905), továbbá 1906-ban pék- és cukrász-

Next

/
Thumbnails
Contents