Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)

7. Az Iparmúzeum főlépcsőháza (félemeletén Trefort mellszobra, Stróbl Alajos alkotása, 1889). torja hajtott. Az egyik gépcsarnok transzmisszióját elektromotor forgatta. Az irodák és a főigazgató lakása a legfelső emeleten volt. A könyvtár az olvasóteremmel a körút és a Népszínház u.-i sarokrész földszintjén kapott helyet. Ez a szegmens-épület kötötte össze az Iparmúzeumot a Középipariskolával, amely a Népszínház u. 8. sz. alatt működött. Az iskola műhelyépülete a Csokonai utcára nézett, és a telek udvarán állott a 30 magas kéménnyel épült közös gépes kazánház. A Technológiai Iparmúzeum új palotájának megnyitása 1889. szept. 15-én vasárnap délelőtt 10 órakor történt, amikor is a közönség közelről gyönyörködhetett az épületben és már új helyükön láthatta a gyűjteményeket. A hatásról a Fővárosi Lapok szemleíróját idézzük, aki másnap így számolt be élményeiről: „A leggazdagabb osztályokat az emeleten helyezték el... Az egyik gyűjteményben az üveggyártás egész menetét tüntetik fel... Amott a porcelánkészítéssel ismerkedünk meg... Továbbmenve egy teljes szerszám-gyűjtemény ötlik szemünkbe. Ez hazánkban a legteljesebb egyedüli ily szakmabeli gyűjtemény." A riporternek ez a megállapítása nem volt túlzás, mert ebben a gyűjteményben az a 216 féle fémipari szerszám volt, melynek javarésze az 1888. évi és az intézet által rendezett Országos Szerszámkiállítás kapcsán került a gyűjteménybe. A szemleírónak az izzólámpák is feltűntek, róluk ezt írta: „Az iparos megtanulhatja itt ezeknek készítési módját, megjegyzendő, hogy ez izzólámpák hazai gyárból kerültek ki." A megállapítás Egger B. és Tsa budapesti gyár 1887. évi ajándékára vonatkozott, amely az elektromos izzólámpák készítését mutatta be; az üvegfúvás, az izzólámpa-fonalak szenesítése, valamint a különböző típusú izzólámpák szemléltetése útján. A fémipari készítmények ismertetésénél a kö-