Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Kémlő” című lap ipari és műszaki vonatkozásai (1836–1837)
hoz. A cikkben a szerző egy igen érdekes — régen elfelejtett — korai pesti kísérletről is említést tesz: „Magyarországon, Pesten a' kerepesi vonaltól vonaték egy próbo vasút a' kőbányáig, — de fájdalom! rövid tengése után elkotyavetéltetett." Majd kitér a cikk az osztrák és cseh vasútépítkezések ismertetésére is, ezek után megemlíti, hogy „Hazánknak hasonlóról kell, sőt szükség gondoskodnia, különben az említett tartományokkal nem fog mérkőzhetni." (1836. 6. sz. 43—46. p.) A lap megjelenésének közel két éve alatt még számos figyelemre méltó írásban foglalkozott a külföldi és hazai vasútépítés problémáival. A gőzhajózásról is sok közlemény jelent meg, így például egy francia nyelvű szaklap, a „Bulletin de la Société d'encouragement pour l'industrie nationale" cikke alapján ,,A' missisippii gőzhajókról" című cikkben. Egy amerikai szaklap — „American Railroad Journal" — közlése alapján viszont adatokat tudunk meg a New York-i gőzgépek akkori számáról: „A gőzgépelyek' száma Űj-Yorkban... 1835-ben 86 gőzgépely dolgozott, mindössze 946 lóerővel." (1836. 12. sz. 96. p.) Megismerteti Ballá olvasóit egy Barten János nevű újverbászi magyar ácsmester malomiparral kapcsolatos szerény „feltalálásait" is ,,a' nevezett ácsmester oly vitorlákat talált fel, melyek ha a' száraz malmokra vízirányosan tétetnek, egy különös örlő-gépelyt hajtanak, 's a' körülményekhez képest akár külön járatva, akár a' kettőt összevéve lehet őrleni... 's ebbeli feltalálásait [az ácsmester] kész mindenkivel közleni, ki őt e' végre megkeresendi." Ugyanitt megemlíti a szerző a nagysurányi „angol—amerikai" malmot is, amely „egy kerék' forgatásával 8 malomkövet 's annyi gépelyt hoz indulóba, 's harmad rész víz sem kívántatik reá, mint eddigleni malmainkra — 's így sokkal olcsóbb mint a gőzmalom ..." (1836. 8. sz. 63. p.) Az eddig leírtak tanúsíthatják, hogy a gőzgépek mindenféle formában élénken foglalkoztatták Ballá Károlyt. Kisebb közleményekben külföldi technikai újdonságokról olvashatunk a lap hasábjain, így a „Mechanics Magazin" cikke alapján egy újfajta világítótoronyról szerzünk tudomást: „egy Brown nevű úr azon ajánlást tette... hogy a' világító tornyok' építéséhez kövek helyett bronczot vagy öntött vasat vegyenek. Mert ő azt találá, hogy az ily építés sokkal olcsóbb..." (1836. 12. sz. 95—96. p.) A „Recueil industriel"-bői újfajta „rugékony" jelasticus nyeregről tudósít a lap. (1836. 13. sz. 103—104. p.) A hazai „Jelenkor"-ból átvett közlés alapján újmódi „Magyar építésmód"-ról tájékozódhatunk, hogy mi módon lehet tetőszerkezetet faanyag felhasználása nélkül készíteni, mely szerint Erdős János „hazánkfija" bebizonyította, hogy „egymásba álló 's egymást összefoglaló cserepekből oly tetőzé-módot talált fel, melyhez semmi fa sem kell, 's ezt magyar építésmódnak nevezé". (1936. 14. sz. 105—107. p.) Igen sok és részletező cikk foglalkozik a cukorgyártás kérdéseivel, például „Útmutatás a' répaczukorgyártás kicsinyben" címmel „mint azt a' franczia királyi, középponti gazdasági társaság ismerteié meg". A cikk a „Bulletin de la Société d'encouragemen pour l'industrie nationale" közlése alapján készült. (1836. 15. sz. 113—118. p.) Más alkalommal „Laurence' kettős maceratio-módja a' répaczukorgyártásnál" című cikkben is ugyanezen témáról olvashatunk, átvéve a francia nyelvű „Hasznos ismeretek' Ujságá"-ból. (1836. 15. sz. 119—120. p.) Báró Ehrenfels I. M. viszont arról számolt be, hogy milyen a „Czükorgyártás Austriában". (1836. 20. sz. 153—154. p.) A cikkhez megjegyzést fűzött Pestről Linberger G. J. Leopoldváros, Hód utcza 311. számból. (1836. 23. sz. 181. p.)
