Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Móra László: A technológiai iparmúzeum negyvenéves története (1883–1923)

tájékoztatta a közvéleményt az iparmúzeum felállításáról, észrevételeket kérve. Ekkor még az intézmény nevéről sem döntöttek; a könyvben mint „technológíkus iparmúzeum", „műszaki iparmúzeum", „technológiai múzeum" szerepel, de találkozunk benne végleges elnevezésével, a technológiai iparmúzeummal is (3). Trefort miniszter legfontosabb ténykedése pedig az volt, hogy megfelelő összeget állított be a tárca soron következő költségvetésébe. Az országgyűlés 1882. márc. 25-én szentesítette az 1882: IV. tc.-et az 1882. évi költségvetésről, amelynek VKM közművelődési célok rovatában szerepelt először a „Technológiai múzeum. Személyi járandóságok és dologi kiadások" tétele 10 000 Ft-tal. Ez az 1882: IV. tc. rendelte el tehát egy országos jellegű, műszaki ipar (technológiai) múzeum felállítását. Az intézetről Trefort továbbiakban is megfelelően gondoskodott: 1883 és 1884-ben 14 000, 1885-től 20 000 és 1888-ban már 24 320 Ft dotációt kapott (4). Megnyitás és első évek a Beleznay-kert helyiségeiben Ha voltak is nézeteltérések az intézet szervezetére, feladataira vonatkozóan, abban mindenki egyetértett, hogy elhelyezése a Nemzeti Színház, az egyetemi vegytani intézet, valamint az akkoriban felépült József Műegyetem szomszédságában a legelőnyösebb. A manapság alig ismert Beleznay-kert, a Pannónia Szálló (korábban Griff-fogadó) melletti 900 négyszögöl telken terült el és afféle falusi kúria volt; kastélyszerű ház előtti udvara, rácsos kerítésével a Kerepesi útra nézett. A kertet 1787-ben gr. Beleznayné Podmaniczky Mária vásárolta a Grassalkovich családtól és a kastélyban találkoztak Kármán Józseffel az élükön, az első magyar nyelvű irodalmi szalon tagjai. Később színtársulatok előadásának színtere (Déryné is említette Naplójában), a munkásmozgalom megindulásakor pedig népgyűlések helye, tüntetések kiinduló pontja lett. Például a Budapesti Munkásképző Egyesület közgyűlése itt volt (1869), és bár az a helyen, 1873-ban alakult Magyarországi Munkáspártot feloszlatták, mégis 1874. márc. 18-án 3000 résztvevő tüntetett a kertben az egyesülési és gyülekezési szabadságért. A 80-as évek elején a Beleznay-kert pavilonja roskatag állapotban volt, helyreállításra szorult és szükség volt új építkezésre is. A munkálatokat — Weber Antal terve alapján — Wechselmann Ignác építőmester 1882 novemberében kezdte és 1883 tavaszán fejezte be. A kb. fél évig tartó munka viszonylag nem sokba (23 ezer Ft-ba) került. Közben Ráth Károly a nyugati országokat járta, majd Stockholmon át Moszkvába is ellátogatott az ottani Politechnikai Múzeum tanulmányozása céljából. A tapasztalatokat felhasználva, külföldi prospektusok stb. segítségével rendelték meg a gépeket, szerszámokat, ipari mintákat, könyveket az iparmúzeum részére. A megnyitás napján, 1883. jún. 24-én, vasárnap délelőtt fél tízkor, az érkező Trefort minisztert Szalay Imre miniszteri tanácsos üdvözölte. Utalt arra, hogy az új intézetben az iparosoknak alkalmuk lesz arra, hogy magukat tovább képezzék, és tanulmányozzák „az ipar terén ma — a gőz és elektromosság korában — rohamos gyorsasággal felmerülő újításokat." Trefort válaszában kifejtette a kormány arra irányuló törekvését, miszerint meg kell védeni a kézművest a nagyváros, a nagyvárosit a gyárak és a külföld ellen és ezért versenyképessé kell őt tenni. „Nevelni és oktatni kell szakszerűleg a kisiparost és kézművest, s ez a feladata az ipariskoláknak és a ma megnyitandó intézet-