Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KRÓNIKA - Csernyné Vajda Ildikó: „Az írás története”, az Országos Műszaki Múzeum kiállítása

bizottságot hoztak létre „Nők a tudományban" címmel. A bizottság elnöke amerikai: Margaret Rossitter, titkára magyar: Vámos Éva. Döntöttek a következő kongresszus színhelyéről is. Két nemzeti bizottság jelentkezett: az Amerikai Egyesült Államoké a californiai Berkeley-t javasolta, Canadáé Montreált. A közgyűlés Berkeley-t szavazta meg. A kongresszus időtartama alatt az Unió számos bizottsága külön ülést tartott, így a Bibliográfiai bizottság, a Matematikatörténeti bizottság, a Tudománypolitikai bizottság stb. A kongresszus színhelye jórészt a Bukaresti Egyetem Jogi Kara volt. Ebben a hatalmas régi épületben némelyik napon egyszerre 16 teremben voltak a kongresszusnak ülései. Hivatalos nyelvként az angolt, az oroszt, a franciát és a németet használták. Tolmácsolás nem volt. Az egyes szekciókban az előadások előadók szerint ABC sorrendben következtek. Számos előadás elmaradt, sok programban nem szereplőt viszont hallhattunk, ahogy ez általában nagy konferenciákon lenni szokott. Az elmaradó előadások helyett szünetet nem tartottak, így gyakran nem akkor hangzottak el a beszámolók, amikorra a program jelezte. Ez nehezítette az egyes résztvevők számára, hogy ténylegesen meg is tudják hallgatni azokat az előadásokat, melyeket kiválasztottak. Ezzel együtt a kongresszus hatalmas méreteihez képest jó összefogottsággal zajlott le. Társadalmi programot alig jelzett a füzet, de végül eléggé jó lehetőségek adódtak az esti vitákra is. Augusztus 27-én fogadás volt, egy este tudományos filmeket vetítettek, egyszer román nyelvű színházi előadásra voltunk hivatalosak. A szokásokhoz híven az újabb szakkönyvek kiállítását is megtekintették a résztvevők. Összefoglalva megállapítható, hogy ezen a kongresszuson a méreteiből adódó zökkenők ellenére is igen eredményesen lehetett dolgozni, amiért köszönet illeti a rendezőket. Vámos Éva Katalin „AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE" Az Országos Műszaki Múzeum kiállítása Gondolatainkat leggyakrabban szóban és írásban fejezzük ki. Ez a rövid, de lényeges mondat már az általános iskola első éveiben a tanulók tudatába vésődik. Az emberi információközlés ezen eszközeit magától értetődően, folyamatosan alaklmazzuk mindennapi gyakorlatunkban és valószínűleg nem sokan gondolunk arra, hogy az írásnak több évezredes múltja, története van. Az Országos Műszaki Múzeum 1981-ben az írás történetének bemutatására rendezett kiállítást a Pataky István Művelődési Házban. A 60 m

2-es kamarateremben 10 vitrin és 6 tabló változatos anyaga fogadta a látogatókat, eléjük tárva az írások kialakulásának történetét, fejlődésük fő irányait kezdeti szakaszuktól napjainkig — a teljesség igénye nélkül. Először az írás általánosan elfogadott meghatározásával, és a piktográfiával, azaz képírással ismerkedhetett meg a néző. A képírásban a piktogrammok még jól felismerhetően ábrázolták a tárgyakat, vagy legalább nagyon hasonlóak voltak azokhoz. Amit ábrázoltak, azt jelentették. Az írás gyakorlatában a jelek mindinkább elvonttá váltak és — amint a kiállítás is mutatta — kialakult az ideográfia, vagy fogalomírás. Ezt követte a szó, szótag, végül pedig a betűírás kialakulása.