Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Csiky Gábor: Eötvös torziós ingájának jelentősége és Böck Hugó szerepe

CSlKY GÁBOR EÖTVÖS TORZIÓS INGÁJÁNAK JELENTŐSÉGE ÉS BÖCKH HUGÓ SZEREPE A magyar tudományosság történetében nevezetes dátum 1888 november 12. Ezen a napon mutatta be Eötvös Loránd a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi osztályának ülésén, a „Vizsgálatok a gravitáció jelenségeinek körében" című értekezését. Ez volt gravitációs kutatásairól a legelső, bár csak szóbeli közlése, mert az értekezés nyomtatásban nem jelent meg, csupán a Természettudományi Közlöny 1888. évfolyamában (477. old.) találunk erről rövid ismertetést. Ezzel a bejelentéssel Eötvös elindította a földi nehézségi (gravitációs) erőtér megismerésére, felderítésére vonatkozó, élte végéig tartó, korszakalkotó fontosságú kísérleteinek és tanulmányainak sorát. Vizsgálataihoz a fizikusok lomtárában heverő eszközt, a Coulomb-féle mérleget használta fel és azt átalakítva, tökéletesítve, valóságos csodát művelt vele. így született meg egy egyszerű, de zseniális műszer, az Eötvös-inga. A vele való egyszerű, de igen nagy pontosságúra fokozott mérés tudományos jelentősége szinte beláthatatlan volt és bizonyos vonatkozásban az egész geofizikának kiindulópontja lett. Addig meg nem oldott fizikai problémák megoldását tette lehetővé a tudományban, majd ezenkívül gyakorlati alkalmazásával egy új eszközt és módszert nyújtott a földtani kutatáshoz, a Föld mélyének felderítésében, m egismerésében. Eötvös, a Magyar Tudományos Akadémia 1901. évi közgyűlésén, elnöki megnyitójában számolt be addigi vizsgálati eredményeiről. Ekkor már jelezte, hogy módszere alkalmas a felszín alatti eltemetett kőzettömegek, vagyis földtani képződmények szerkezeti viszonyainak a felderítésére és költői szavakkal körvonalazta a geofizikai kutatás ma is érvényes távlatait, „... új nagyobb vállalkozás terve érlelődött meg agyamban. Itt lábaink alatt terjed el hegyek koszorújával övezve, az Alföld rónasága. A nehézség azt lesimítván, kedve szerint formálta felületét. Vajon milyen alakot adott neki? Micsoda hegyeket temetett el és mélységeket töltött ki lazább anyaggal, amíg létrejött ez az aranykalászokat termő, a magyar nemzetet éltető róna? Amíg rajta járok, amíg kenyerét eszem, erre szeretnék megfelelni, erre kérek támogatást." 1906-ban a XV. Nemzetközi Földmérő kongresszus (Internationale Erdmessung) budapesti gyűlésén tartott előadásában megismerteti a tudományos világot új módszerével, műszerével, az elért eredményekkel, majd 1912-ben a hamburgi XVII. kongresszuson, beszámolójában már utal módszere gyakorlati alkalmazásának lehetőségére, a hazai föld* Budapest V., Honvéd u. 40. 1055