Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Joó János „Hétilapok” című ipari lapjáról

nemzetek ismertetése főleg szorgalmi tekintetben. Ezekhez a körülmények szerint földképek is fognak adatni. 2szor Történettudomány, főképp mesterségek és kézművek történetei, jelesebb dolgoknak feltalálások és tökéletesítésök ismertetési. 4szer oilyan cikkelyek előadásai mellyek a kézműveseknek személyi és társalkodási művelődésöket előmozdíthatják: a polgári társaságban szükséges ismereteket nyújtanak, mulatatva oktatnak, és erkölcsiségre vezérelnek, ezek alkalmatos elbeszélésekben, jó példákban, és azok követésére buzdító beszélyekben, levelezésekben, anekdotákban is hasonlókban foglaltatnak. 5ször Szokott árjegyzékek, és árszabások feltevésének helyes módja s előadása. Végre. gszor Nyelvészet: szokatlan régi és újabb magyar szavak ismertetése: főkép pedig azon szavaknak, melyek e lapokban használtatnak, mindenkor azonnali megfejtésre. Függelék lap. Közlő. Különféle érdekes tudósításokat adand és egyszersmind elfogad minden jelentéseket, főkép mellyek a kézműveseket illetik, valamint műtárgyak kihirdetéseit. Ezen folyóirat megjelenne hetenként egyszer, egy íven, negyedrétben, fél ív rajzzal. A rajzok a körülményekhez képest holnaponként jóízléssel készülnek falusi úrilak és különféle városi, s kerti ékességre szolgáló épület tervrajzokkal: valamint lakószobáknak és termeknek belső ízlésbeli elrendezését és illő bútorozását tárgyazó képekkel fognak szaporíttatni." (9) A „Hetilapok" első számának megjelenését 1838 elejére tervezte Joó János, azonban — feltehetően a késedelmes engedélyezés miatt — az első szám csak júliusban jelenhetett meg. A „Jelenkor" előzetesen jelezte a „Hetilapok" alapítását: „Időszaki sajtónk újabb munkásságot készül kifejteni... Egerben pedig Joó János »-Hétilapok« »-Közlő« és "-Rajzolatok gyűjteménye* külön czimek alatt szinte július elejétől mütudományi folyóiratot adand ki rajzokkal. Első ötletre ártalmasnak lehetne ez uj folyóirás keletkezést gyanítani az »Ismertetőre« nézve: de a jelentés 's tartalom jegyzék bővebb megvizsgálta után kiviláglik, hogy a >*Hétilapok« inkább tettlegesi tudományok közlésével akarnak hatni, mint elméletiekkel 's igy egymás mellett mind a kettő föntarthatandja magát, annál inkább, mivel a vetélkedés csak javítja a folyóiratokat." (10) A szerkesztő célul tűzte ki, hogy a kezdéskor legalább száz előfizetőt toboroz: de ez nem sikerült. A lap megindulásakor a megrendelők száma még az ötvenet sem haladta meg. Joó abban reménykedett, hogy lapjának vonzó tartalma arra indítja majd az olvasókat, hogy nagy számban fizessenek elő rá. A kellő összeköttetés és propaganda hiányában ez nem következett be. Az előfizetők száma soha nem haladta meg a hetvennégyet. Joó csalódottan írja, hogy a kézművesek „kiket pedig vállalatom legjobban érdekelhet" (Hetilapok továbbiakban H. 1838. 3. sz., 24. p.), igen kevesen vannak az előfizetők között. A szerkesztő folyóiratát több rovatra osztotta fel, amelyek közül az első ígérkezett a legjelentősebbnek a „Mütudományi osztály", ugyanis ez tartalmazta a legtöbb ipari, műszaki vonatkozású közleményt. Néhány cikk ismertetése jól illusztrálhatja, hogy milyen érdekes műszaki, ipari jellegű anyag került be a lapba. Ilyenek például: „A hámori-munka kezeléséről forró levegő és barnára égetett faszén használattal" (H. 1838. 22. sz., 172. p.). A cikk a lotharingiai hámorok gyakorlatáról számol be. Egy vashámor gépi berendezéseit ismerteti az „Érdekes gépelyek' leírása a' saynerhütte-i hámorban Coblenz mellett" című közlemény (H. 1838. 9. sz., 66—67. p. 10. sz., 73—75. p.), amelyhez műszaki rajzok