Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Fejér László: Fejezetek a folyami vízsebességmérés történetéből

23. Grebenau, Heinrich: Theorie der Bewegung des Wassers in Flüssen und Kanálén München, 1867. 1. 1. 24. Fodor Ferenc: i. m. 115. 1. és 116. 1. (Rausch professzor távozása után az Institutum szertárában mindössze két darab vízsebességmérő gömbúszó maradt. Az őt követő Schmidt György professzorsága alatt sem bővült a szertár vízsebességmérő műszerekkel. Petzelt József nem véletlenül fordult kinevezése után a Helytartótanácshoz, hogy az Institutum számára engedélyezzék hidrotechnikai műszerek beszerzését, mivel ezek hiányában nem lehetséges gyakorlati képzést adni a hallgatóknak.) 25. Petzelt József: Előadások Vízmoztanból 1846—47. (kézirat) 99—100. 1. 26. Petzelt József: i. m. (A műszer másolata a Magyar Vízügyi Múzeumban található, lelt. száma: 009. TOO. 81. 680. 1. 27. Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező Technikatörténeti Szemle 7. 37—71 1. 1973. 28. Hajós Sámuel: i. m. 214. 1. 29. Lanser, Ottó: i. m. 48. 1. 30. Lanser, Ottó: i. m. 48—49. 1. 31. Lanser, Ottó: i. m. 49. 1. 32. Akadémiai Értesítő 1878. 156. 1. 33. Hajós Sámuel: i. m. 254. 1. 34. Lászlóffy Woldemár: A hidrometría fejlődése hazánkban (kézirat) 35. A Tiszán és mellékfolyóin véghezvitt sebességméréseknél követett eljárás részletes ismertetése Vízrajzi Közlemények 1888. 49. 1. 36. Ugyanott 50. 1. 37. Lászlóffy Woldemár: A hidrometría fejlődése hazánkban (kézirat) 38. A Tiszán és mellékfolyóin ... 60. 1. 39. Hajós Sámuel: Hidrometría II. 262. 1. 40. Károlyi Zsigmond: Hajós Sámuel (1855—1927) a hidrometría magyar úttörője Vízgazdálkodás 1967. 3—4. 54—55. 1. SUMMARY L. FEJER: CHAPTERS FROM THE HISTORY OF RIVER FLOW MEASUREMENT It is inevitable to record water-velocity to determine the amount of water flowing in the beds. In the Middle Ages in Italy renowned scientists like Leonardo da Vinci, Giovanni Fontana, Gallilei, Benedetto Castelli tried to find out the rules of the streaming water. Very simple instruments were used for the experiments. As the nature of each river and of each river section is determined by local circumstances as well as general laws it is no wonder that the experimental result were rather different from eachother. According to Castelli it is characteristic that water-velocity raises in ratio with the depth of the channel while Leonardo da Vinci came to a basically different conclusion. In the 17th century other devices than objects thrown and foating in water were already used for detecting the flow of water. Domenico Guglielmini, celebrated specialist of hydraulics of the period, used a flow measuring quadrant (pendulum) designed by him. Though the accuracy of the quadrant — aspecially in case of greater depth left much to be desired never the less it was a widely used device until the middle of the XlXth century in Europe. Its popularity was due to the fact that it gave a good approximate value for surface velocity and its operation was not complicated. The device called „ Water fan" (ventola idraulica) designed by abbot Leonardo Ximenes, as well an Italian, was already suitable for measuring the drift conditions in 4—5 m depth but could not prove to be suitable for one or another reason. Perhaps the only one among them which survived the centuries and is used in laboratories of hydraulics up till now, is the Pitot tube. A really revolutionary change in the practice of water-velocity measuring was brought about by the „Woltman current meter" designed by Reinhard Woltman. Its principle of operation corresponded to that of the wind gauges in use at that time: the