Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - †Vajda Pál: A magyar villamosipar a múlt század iparkiállításain

feszültségváltozás kellő szabályozása esetén az elektromos energiaátvitel kérdésének megoldását jelenti (10). A magyar elektromos ipart Torinóban a legsikeresebben Zipernowsky és Déri egyfázisú, öngerjesztésű, váltakozóáramú generátora képviselte, mely aranyérmet nyert. A generátor érdekessége, hogy a terheléstől függetlenül változtatta gerjesztését külső beavatkozás nélkül. Hatásfoka 92% körül járt (11). Az 1885-ös Budapesti Országos Tárlaton állította ki a Ganz gyár először azt az energiaátviteli rendszerét, amely végül is sikerrel megoldotta az immár 15 éve vajúdó technikai problémát. Ehhez létrehozták a párhuzamos elosztási rendszert, megalkották az első transzformátort. Anélkül, hogy részletes technikai leírásba bocsátkoznánk, hadd idézzük Ferraris szavait: „A Ganz féle rendszer teljes eredményességgel megoldotta a nevezett problémát, hogy ti. a villamos fogyasztók egymástól teljesen függetlenek legyenek és a termeléstől függetlenül valamennyi fogyasztó a névleges feszültség birtokában tudja üzemeltetni berendezéseit." A párhuzamos energiaelosztási rendszer jelentősen csökkentette az energiatovábbítás költségeit, a transzformátor kiváló megoldásnak bizonyult az energiaellátás területén (12, 13). A nemzetközi elismerést aratott hálózatról működtetett lámpák azonban a 70 000 m

2 kiállítási területnek csak egy részét világították meg (14). Rendkívüli kivilágításkor a Ganz és Társa cég 141 ívlámpát (egyenként 600 gyertyafényű) és 1448 izzólámpát üzemeltetett, világított az Egger és Társa cég 18 ív- és 100 izzólámpája is. A Budapestre érkezők nemcsak a kiállításon, hanem a főpályaudvar világítási rendszerén is tanulmányozhatták a megoldás előnyeit (15). Külön szekciója azonban nem volt az elektromosságnak ezen a kiállításon, és a bemutató területének egy részét gázzal világították. A legtöbb elektromos berendezést a közlekedési pavilonban állították ki, de a Ganz gyár saját kiállításán mutatta be termékeit (16). A kortársak nem tulajdonítottak a magyar elektromosipar sikereinek nagy jelentőséget. Az országos kiállítás eredményeit elemezve Heltai Ferenc ezt írta: „Végigjárva a tárlat ipari csomópontjait arról győződünk meg, hogy hazánkban csak négy valóban nagyban űzött iparág van: a malom, a szén, a fa és a vasipar." (17). A hazai csendesebb fogadtatás ellenére a találmányt a Ganz gyár még ugyanabban az évben bemutatta Antwerpenben és Londonban a „Feltalálók kiállításán" (18, 19). A magyar elektromosipar sikeres szereplései között meg kell említeni a frankfurti elektromos szakkiállítást 1891-ben. Ezen a kiállításon a váltakozóáram dominált. A Ganz gyár adta az energiaátvivő rendszer motorjait. Az első általános kiállítás, melyen az elektromosságnak külön osztályt szenteltek, a Párizsi Világkiállítás volt 1900-ban. A Champs de Mars-on levő kiállító épület két emeletén öt csoportba osztva kaptak helyet elektromos berendezések. Az öt csoport a következő volt: Elektromos áram termelése Elektrokémia Elektromos világítás Telegrafía — telefon Különböző alkalmazások (20). Ez a kiállítás magyar szempontból jelentős volt azért, mert elektromosiparunk minden ágazatban saját termékekkel és találmányokkal jelentkezett. A legnagyobb érdeklődést felkeltő magyar berendezés az első csoportban a Ganz cég háromfázisú, 1000 LE-s generátora volt. Ez szolgáltatta a kiállítási terület egy részének világítását. Egy Láng-féle Collmann vezérműves compound