Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Szabadváry Ferenc: Leonardo da Vinci: Efficiency Problems of Technological Inventions

VAJDA PÁL* A MAGYAR VILLAMOSIPAR FÉNYKORA ÉS NEMZETKÖZI VISSZHANGJA A múlt század utolsó negyedében a magyarországi elektromos ipar meghökkentő méretű fellendülésének lehetünk tanúi. Ez a fellendülés nemcsak egyes mérnökök és feltalálók megélénkülő tevékenységén mérhető le, hanem elsősorban a magyarországi villamos berendezés-gyártás gyors fejlődésén, és egyre szélesebb körű jelentkezésén a világpiacokon. Nem vitatható tény, hogy a magyarországi villamosgépgyártás a XIX. század utolsó évtizedében és a XX. század elején mintegy betört az európai piacra, meglepetést keltve a nyugati gyárosok és közgazdászok körében. Általánosságban azt várnánk, hogy a villamosipar nagy felvirágzása ott következik be, ahol maga az ipar (és a kapitalista társadalom) a legfejlettebb. A széles körben elterjedt szemlélet szerint azonban ez a helyzet semmi esetre sem állhatott fenn az Ausztriától függő, „félgyarmati" Magyarországon. Ezért a hazai villamos ipar világviszonylatban is számottevő jelentkezése szinte ellentmondásnak tűnik. Ezzel a „vulgár-marxista" felfogással szemben kimutatható, hogyha Magyarország „nem is vívott ki uralkodó helyzetet a Monarchia gazdasági életében, de nem is volt függő ország..." (Hanák Péter). Jól megalapozott gazdasági statisztikák adatai arra mutatnak, hogy az 1850 és 1913 közti időszakban a gazdasági fejlődés üteme (a termelési érték százalékában kifejezve), a nyugat-európai országokban évi 4,6%, Magyarországon 5,4% volt. Az újabb történelmi kutatások általában megegyeznek abban, hogy főként a kiegyezéstől az 1890-es évekig terjedő, nem egészen negyed század alatt a fejlődésben a gazdasági-ipari haladás érte el a leglátványosabb eredményeket. Bár ez a gazdasági lendület éppen nem elhanyagolható, de egymagában nem látszik elegendőnek a magyarországi villamosipar hátterének. Igen figyelemre méltó gondolatokat vet fel Valentiny Pál. Egyrészt úgy véli, hogy azokban az esetekben, ahol lényeges gyártási előzmények még nem alakultak ki, „a műszaki újdonságok létrejöttének ideje és helye véletlenszerű". Ez a helyzet a múlt század meginduló villamosiparában is fennáll. Másrészt igen nagy szerepet tulajdonít a tudományos (elméleti) háttérnek: „A villamosipar esetében ... az iparágon belül alkotott termékek kizárólag konkrét tudományos eredmények alkalmazásával jöttek létre". Ezután visszatérve az általános ipari fejlődésre, megállapítható, hogy nem volt előzetes gyár* Budapest XII., Alkotás u. l/a. 1123