Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból

nemcsak mecénása, de művelője is volt a pirotechnikának; ezzel Lomonoszov is foglalkozott. Gazdag hagyományai vannak a tűzijátékoknak Angliában is. A napóleoni háborúk idején harci rakétákat is szerkesztettek. Számos német fejedelem mellett a Habsburgok is nagy kedvelői voltak a tűzijátékoknak. Külön fejezet tekinti át a hadászati pirotechnika fejlődését hazánkban, míg egy másik fejezetet a szórakoztató pirotechnikának szentel a szerző. Itt olyan szakmabeliek nevével találkozhat az olvasó, mint Janitsáry Iván (1869—1934), a hírneves Csontváry apjával: Kosztka László (1858—1918) nevével, vagy Széki Tibor (1879—1950) professzorral. E gyógyszerészeken kívül természetesen nagy számban foglalkozott pirotechnikával más szakma művelője is, így pl. Irinyi János (1817—1895), Martin Lajos (1827—1897), Böőr Kálmán (1866—1944), hogy csak a magyar származásúákat emeljük ki. A második részben a pirotechnikai ipar kezdeteiről megtudjuk, hogy az más mesterségekhez hasonlóan a középkorban külön céhet képezett. A pirotechnikai ipar a XVI. és XVII. században a katonaságon belül, a tüzérségen keresztül fejlődött. Egy-két évszázaddal később a hadseregből kivált a szórakoztató pirotechnikai ipar, mely ekkor számos új alapanyaggal gyarapodott (bárium-klorát, bárium-nitrát, bárium-peroxid, kálium-klorát, stroncium-nitrát, majd a fémmagnézium és az alumínium-bronz stb.). Hazánkban Emerling Adolf nevéhez fűződik a tüzijáték-ipar megteremtése. Münchenben, Georg Klemm gyárában tanulta ki a mesterséget, majd Pesten alapított üzemet. Termékeinek árusítására külön üzletet nyitott. Az Emerling-féle gyárat államosítása után a balatonfűzfői Nitrokémia Ipartelepek gyárába olvasztották be. Szerző 1950-től napjainkig tartóan, név szerint közli a pirotechnikai üzemvezetők névsorát. Külön fejezetben ismerteti a szerző a tűzi játékszerek és kémiai készítmények technológiájának történetét; ezeket felosztja világítókeverékekre, szikratűzzel vagy „kínai"-tűzzel töltött tűzi játékszerekre illetőleg hajtókeverékekre. A rendkívül tömören fogalmazott szövegből az érdeklődő megismerheti a tűzijátékok készítésének ill. rendezésének elvét, technológiáját. Befejezésként néhány tűzijáték-kompozíció pontos összetételét is szerepelteti. A Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványainak sorozata egy újabb, érdekes és hasznos kiadvánnyal bővült, amely jól áttekinthetően nyújt bepillantást e kiosit még ma is misztikusnak tartott területre. Kempler Kurt Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította: Bodó Barna. Kriterion kiadó, Téka sorozat, Bukarest, 1980. 287 old. A romániai, magyar nyelvű Téka-sorozat, kis „zsebformátumú" kötetei nem először okoznak kellemes, örvendetes meglepetést a tudománytörténet, tágabban pedig a művelődéstörténet kedvelői számára. A sorozat nem is egy kötete pedig értékes, a további kutatásokat elősegítő, forráskiadványnak is nevezhető. Ezek közé sorolhatjuk Bodó Barna összeállítását, nagy fizikusunk legjelentősebb és legjellemzőbb műveiből. Ezt a véleményt akkor is vállalhatjuk, ha tudjuk, hogy nem ez az első — és nem is a legterjedelmesebb — összeállítás Eötvös írásaiból. (Pl. Környei E. összeállítása, amelyre a mostani kötet is gyakran hivatkozik.) Többletet ad azonban a Téka könyvecskéje, amennyiben most közli először magyar fordításban