Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KÖNYVISMERTETÉS - Vastagh Gábor: L. T. C. Rolt és J. S. Allen: The Steam Engine of Thomas Newcomen

színes „életrajzi betétek" célja nyilvánvaló: kötetlenebbé, olvasmányosabbá tenni a száraz életrajzokat. Egyes fejezeteknél azonban túlzottnak tartjuk a szerzői szabadságot, amellyel teljesen légbőlkapott történeteket kerekít egy-egy tudós életének valamely valóságos eseménye köré. Sajnálatosan áll ez éppen az egyetlen magyar fizikusra, Eötvös Lorándra. A két epizód: Eötvös és apjának látogatása Jedlik Ányosnál, valamint az idős és a fiatal Eötvös itáliai utazása, sem nem jellemző, sem a valóságnak nem felel meg. (Mennyivel jellemzőbb, és a valóságnak megfelelőbb lett volna Eötvös vitája 1906-ban, a Földön mozgó testek súlyváltozásáról.) Hasonló kifogást azonban más személyek esetében is tehetnénk. Ennél nagyobb hiányosság (de nem hiba) egy jó, áttekintő és összefoglaló táblázat, a SI mértékegységekről és azok átszámításáról. Mivel jónéhány mértékegység van, amely nem kapott élő személyről nevet, ezek természetszerűleg kimaradtak a könyvből. A méter és a másodperc „története" akár önálló fejezetet is érdemelt volna. A könyv eredeti kiadásának e hiányosságát a magyar kiadó pótolhatta volna. Egészében azonban Borec könyve nyereség a tudományos ismeretterjesztés számára. Nemcsak tizenévesek számára tanulságos, érdekes, de mindenki, akit a tudományok története érdekel, haszonnal forgathatja. Hiszen egyes fizikusok — pl. Fahrenheit, Gilbert, Gray, Réaumur, Stokes vagy Torricelli — életrajzát egyébként sem könnyen lehet a hazai irodalomban fellelni. Az érdekes ötlet feltétlenül utánzást érdemel. Vajda Pál L .T. C. Rolt és J. S. Allén: The Steam Engine of Thomas Newcomen. — Moorland Publishing Company, Hartington. 1977. 160 oldal, 99 ábra. Széles körben elterjedt nézet, hogy a gőzgépet James Watt találta fel. Szakkörök azonban jól tudják, hogy az első gőzgépet, tehát szerkezetet, amely a gőz segítségével mechanikai munkát tud végezni, Newcomen találta fel. A most tárgyalt könyv — Watt zsenialitásának teljes méltánylása mellett — is éppen ezt a kérdést kívánja a lehető legteljesebben tisztázni. Newcomen első gőzgépe 1711-ben indult meg! (Gondoljuk át: ez az év Magyarországon még csak a Szatmári béke éve!) Newcomen gépe ún. atmoszférikus gőzgép volt. Tehát nem a gőz nyomását alkalmazták munkavégzésre, hanem a gőzzel egy függőleges cilindert töltöttek meg, majd a kazánnal való összeköttetést elzárva, a cilinderbe vizet fecskendeztek, és a gőz lecsapódása folytán keletkezett vákuum miatt a külső levegő nyomása nyomta le a dugattyút, és ez volt a voltaképpeni munkavégzés. A gépelemek úgy voltak kiegyensúlyozva, hogy ezután a dugattyú ismét felemelkedett, a henger gőzzel megtelt, és a játék újra kezdődött. A percenkénti löketek száma 10—15 volt, a löketek hoszszúsága mintegy 2—3 méter. Hogy a teljesítményt növeljék (hiszen a gőznek nem volt nyomása), a cilinder átmérőjét kellett nagyobbítani, ami a végén egészen 1,8 m átmérőre is megnőtt! Watt találmánya aztán az volt, hogy a gőz kondenzálását, a vákuum létesítését a munkavégző cilindertől elkülönített tartályban végezte, ezáltal megjavítván a gép termikus hatásfokát és gazdaságosságát. Egyébként lényegében még Watt gépei is atmoszférikusak voltak, hiszen az általa alkalmazott gőznyomás csak néhány tized atmoszférányi volt.