Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Tóth Béla: A magyar tímárságok bőrgyárakká alakulásának folyamata (1848–1918)

Az üzemszerű bőrgyártás kifejlődése A XIX. sz. második felében és a XX. sz. első évtizedeiben hazánkban ugrásszerűen szélesedett az ipari jellegű bőrgyártás. Ekkor alakul ki a szabad bőrkereskedelem, amely a gyáripar fejlődésének kedvezett. Erre az időszakra jellemző az is, hogy a bőrgyárosok már 1871-ben saját szövetségüket létrehozták vállalkozásuk biztonsága érdekében. Az 1896. évi milleneumi kiállításon a magyar bőrgyárak nagy számmal és változatos, fejlett termékekkel mutatkoztak be. Közülük Wolfner Gyula és Társa Bőr- és Hadfelszerelési Gyár állami aranyérmet, Mauthner Testvérek és Tsa Bőrgyár ezüstérmet, a Sümegen levő Eitner Bőrgyár milleneumi nagy érmet, továbbá a székesfehérvári Weiss és Tull tímárság kiállítási érmet nyert. Az 1896. évi adatok szerint az ország területén 69 gépüzemelésű bőrgyár működött. Közülük 19 gyár minősíthető nagynak és 50 kisebb méretű gyárüzemnek. Emellett száznál több kis tímárság is termelt az országban. A gyárak és timárságok együttesen kb. 4000 embert foglalkoztattak. Érdekes ebből a szempontból az egyik legjelentősebb timárközpont, Űjpest számszerű adatainak figyelemmel kísérése. (II. és III. táblázat.) II. táblázat Az újpesti bőrgyárak munkáslétszámának alakulása 1900 1910 1920 Bőripari jellemzők években Bőrgyárak száma 4 6 16 Munkások létszáma 736 1147 1767 III. táblázat A bőrrel foglalkozó iparosok számának változása Üjpesten 90 év alatt Szakmai megoszlás Az iparosok száma Szakmai megoszlás 1840 1910 1920 Szakmai megoszlás években Tímárság 3 17 9 Bőrgyár — 6 16 Bőrfestő műhely 1 4 1 Kordovánfestő műhely 1 — — Bőröndös műhely — 3 5 Bőrkereskedés — 6 18