Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Pereházy Károly: Aranykoszorús műlakatos mestereink munkássága

mestereink az Országos Magyar Iparművészeti Társulat tagjai voltak és iparművészeti, lakberendezési tárgyak (világítótestek, gyertyatartók, hamutartók, fogasok, könyvbölcsők, tűzikutyák, kandalló felszerelések, asztalok stb.) készítésével rendszeresen foglalkoztak. Célul csupán aranykoszorús műlakatos mestereink legjellemzőbb formavilágának vázlatos bemutatását és életútjuk rövid ismertetését tűztük ki. E két évtized is szerves része a magyar és az európai kovácsművészetnek, és e művesség európai színvonalát az ő műveik képviselik hazánkban. A külföldi lexikonok címszavak tömegét szentelte a kovácsoltvasművesség régi és újabb művelőinek, itt felsorolt mestereink azonban rendre kimaradtak a hazai lexikonokból, pedig finom érzékük volt, hogy szakmájukat a művészettel nemesítsék, munkájukban a szépet, a tiszta harmóniát érvényesítsék. A II. világháború után a kovácsoltvas-művesség fejlődésnélküliségét, megrekedtséget hirdették és egyre kevesebb szerepet kapott, de az 1960-as évektől a stílusutánzásokat — melyet mestereink a két világháború között oly kedvvel alkalmaztak — eldobták és korunk formáját viseli iparművészetünknek e sajátos ága is. Nemcsak formát, de technikát is változtattak, és a kézikalapácson ügyesedett kéz ma már a légkalapácsot irányítja. (19) A művészi kovácsolás idejétmúltságát hangoztató érvek megdőltek, és e nagymúltú művesség megújulásának lehetünk tanúi. (20) Kovácsoltvas-művességünknek azonban ez már egy másik, egy újabb fejezete. IRODALOM 1. Pereházy Károly: Budapest utolsó száz esztendejének kovácsoltvas-művessége és jelentősebb mesterei. Építés- és Építészettudomány, 1976. VIII. kötet 3—4. sz. p. 349—407. 2. Pereházy Károly: Műkovácsképzés a Bach korszaktól a II. világháborúig. Művészettörténeti Értesítő, 1978. 1. sz. p. 58—66. 3. Ladányi Miksa: A magyar ipar almanachja, Bp. 1932. 4. Jungfer Gyula: A magyar műlakatos-ipar. Lakatosok Lapja V. évf. 1901. máj. 15. 9. sz. 5. Sima Sándor: Épület műlakatos munkák egyes kérdései. Felsőoktatási jegyzet, 1953. 6. Edvi Illés Aladár: A vasművesség a párizsi kiállításon. Magyar Iparművészet, 1900. 7. Bieber Károly: Kovácsművészet. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1963. A 287. fényképnél nevét hibásan Chima Andrásnak írja. 8. Csatkai Endre: Cégérek. Corvina Kiadó, Bp. 1971. p. 30. 9. Péterfy Gyula (szerk.): Magyarország Arany- és Ezüstkoszorús Mestereinek Évkönyve. Bp. 1940. 10. Pereházy Károly: Jungfer Gyula és iparművészeti fémárúgyára. Építés- és Építészettudomány, 1979. XI. kötet 3—4. sz. p. 285—357. 11. Magyar Lakatosmesterek Lapja II. évf. 1. sz. 1907. febr. 25. 12. Pereházy Károly: A vas művésze (100 éve született Tiringer Ferenc). Műemlékvédelem XIX. évf. 1975. 4. sz. p. 220—226. 13. Dr. Ulrich Thieme—Dr. Félix Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antiké bis zur Gegenwart Leipzig. Verlag von E. A. Seemann XXX. kötet p. 72. 14. Győr-Sopron megyei Hírlap, 1956. júl. 8. 15. Kisalföld, 1966. aug. 10. 16. Péterfy i. m. 17. Sima János szerzőhöz intézett levélbeli közlése. 18. Lásd 1. sz. jegyzet. 19. Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás, 2. bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1975. Több légkalapáccsal alakított rács fényképét közli. 20. Koczog Ákos: Fémművesség. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp. 1977. Napjaink fémművességét és művelőit mutatja be bőséges illusztráció kíséretében.