Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Tardy János: Korai térképek keleti magyar vonatkozásai

terjedelem szabta korlátok miatt e helyen nem idézett — térképeken a magyarság hány féle formában van jelen: 1. Magna Hungária, Hungari, Hongrie la grandé stb. 2. Magna Hungária, azaz Jugria 3. Jugria (Meg kell jegyeznünk: Miechowi Mátyás sokat idézett kijelentése 1517-ben látott napvilágot. Az általunk vizsgált térképek egyikén sem találkozunk ezt megelőzően a jugorokat a magyarsággal azonosító utalással. A krakkói kanonok nevezetes mondatai így hangzanak: „Accipe primo, quod Juhri a Juhra regioné Scythiae, de qua oriundi exiverunt; vocati sunt, et usque in nostra tempóra a Bohemis, Polonis et Sclavis Hugari appelantur, ab aliis autem Hugui, tandem et Hungari dicti sunt. Accipe secundo quod idem linguagium et loquela pronunciatioque acuta sunt Juhrorum in Hungária, et illorum qui in Scythia usque adhuc idololatrae sunt et agrestes" tehát „Az első, amit mondok az, hogy a jugorokat Jugriáról, Szkítia egy tájáról nevezik így, innen származnak ugyanis és innen vonultak ki; és egészen a mi korunkig »Hugari«'-nak nevezik őket a csehek, a lengyelek és a szlávok (tán a mai szlovákok — TJ.); mások pedig »Hugui« -nak, végül pedig »Hungari«-nak ejtik nevüket. A második, amit mondok az, hogy a Magyarország területén élő jugorok nyelvezete, beszéde és éles kiejtése azonos azokéval, akik Szkítiában mind a mai napig bálványimádók és nomádok".) A tanulmányozott térképeken a fenti megnevezések elhelyezkedésének vizsgálata a kérdés rendkívüli bonyolultságáról tanúskodik. Erről a korábbiakban szóltunk. Feltűnő az is, hogy a magyarság szálláshelyeit — Miechowi Mátyást követően Jugria földjével azonosítva, őt megelőzően attól függetlenül — igencsak északi területeken ábrázolták. Ügy tűnik, nem a julianusi felfogás Volga-menti Magna Hungáriái ezek, s nem is a jeles mongolkori utazók: Piano Carpini, Rubruk Baskíriába helyezett magyarsága. Még Martin Waldseemüller 1516. évi térképén is az Északi-Jeges-tenger közelében terül el a bastarcusok (baskírok) földjével azonosított Magna Hungária. Mi lehet e „rejtély" magyarázata a nyilvánvaló elrajzolásokon kívül? A középkorban ismert szárazföldeket a Földről alkotott sajátosan torz szemléletmódnak megfelelően az összefüggő világóceán övezte. A VII—XIV. századi korongos ellipszis alakú térképeken a Kaszpi-tengert e világóceán egyik öbleként ábrázolták. (Pl. Sinus Hyrcanus a Ravennai Névtelen VII. századi térképén, vagy Mare Caspium a X. századból származó angolszász térképen). Jóval későbbi térképeken is találkozunk a tenger felé nyitott, valóságban sohasem létezett Kaszpiöblözettel (Mare Minus Caspium Leardo, Walsperger 1448. évi térképein stb.), amelyet a „valódi" Kaszpi-tengertől messze északra jelöltek. Elképzelhető tehát, hogy nem a magyarságot és rokon népeit „származtatták" a távoli tengermenti északról, hanem a Kaszpi közelében, illetőleg a Volga és Káma forrásvidékén sejtett magyar őshaza került e tévedés folytán Szkítia északkeleti peremére (pl. Herefordi-térkép). Egy másik kérdéshez szolgálhat adalékul Fra Mauro térképének feltűnően déli Iogoristan elnevezése. Az Ob déli könyökénél, a mai SzovjetKözép-Ázsia vonalában olvasható felirat feltehetően nem a „jugorok földjéről" tudósít. Sokkal inkább valószínű, hogy Rubruk és Hethoub „Yogur"-jához, Chardine „Yegury"-jához hasonlóan az ujgurokról van szó! (Vö. Ligeti L., 1931.) Fra Mauro Iogoristan elnevezése és főleg annak helye megőrződött F. de Wit, Petrus Plantius és J. Blaeu térképein is,