Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Alliquander Ödön: A mélyfúrási technika kialakulása és fejlődése Magyarországon 1848–1918 között a kőolaj- és földgázkutatás szemszögéből

ALLIQUANDER ÖDÖN* A MÉLYFÚRÁSI TECHNIKA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON 1848—1918 KÖZÖTT A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZKUTATÁS SZEMSZÖGÉBŐL Bevezetés, előzmények A Kárpátok koszorúján kívül — Galíciában és Romániában — elért kőolajkutatási és kőolajtermelési sikerek nyomán a múlt század közepén a Kárpátmedencében is — éppúgy mint a Kárpátok koszorúján kívül — az ősidők óta ismert olajszivárgások, gázömlések közelében (Mikova, Luh, Körösmező, Dragomérfalva, Zsibó, Recsk, Sósmező, valamint Muraköz) ásott kutakkal, kézzel mélyített aknákkal indult meg a kőolajkutatás és kőolajtermelés. Ezeknek a 15—70 m mély ásott kutaknak, aknáknak a száma 1850—1880 között Posewitz Tivadar szerint (1) 43 volt. Jelentősebb termelési sikert azonban ezekből csak az ung-megyei Luh-községből jegyeztek fel, ahol 1875 és 1880 között a Kincstár 5 aknát mélyített le. Ezek közül az egyik 70 m mélységű volt. Az 5 aknából 4 év alatt 120 „vámmázsa" olajat termeltek. Mindez azonban elenyészően kevés volt az egyidejűleg Stájerlakon (KrassóSzörény vm) folyó olajpala-bányászatból, illetve a bányászott olajpala lepárlásából 1860—1882 között termelt 300 000 mázsa kőolajhoz képest, vagy a Bihar megyei Derna-Tataroson bányászott aszfalt-homokból termelt kőolajhoz képest; itt 22 év alatt közel negyedmillió mázsa kőolajat és félmillió mázsa aszfaltot termeltek. A múlt század 80-as éveinek elején azután egy új vámtörvény, valamint a fokozódó galíciai és romániai sikerek serkentőleg hatottak a céltudatosabb, mélyebb, vagyis már mélyfúrással való kőolajkutatásra, arra a kőolajkutatásra amit segített egyrészt a megindult gyors hazai iparosodási folyamat, másrészt amihez bátorítást nyújtottak Zsigmondy Vilmosnak nagy fúrástechnikai sikerei, valamint galíciai kőolajat kutató fúrása is. Zsigmondy ugyanis nagyszerű vízkútfúrási teljesítményei, mintaszerű irodalmi tevékenysége mellett felfigyelt a galíciai kőolaj kutatási és -termelési sikerekre. Gesell (2) idézi Zsigmondy hátrahagyott írásaiból a következőket: „véleményt akartam magamnak alkotni a fölött, miszerint tekintettel az ottani (galíciai) petroleumtartalmú rétegek települési viszonyaira, valószínű-e, hogy mélyfúrás által szökő petroleumforrást lehessen kapni". A helyi viszonyok tanulmányozása után, 1868 júniusától 1871 májusáig, Orow mellett (Mraznica és Borislaw között) 113 öl 1 láb 6 hüvelyk (215 m) mély* Budapest II., Bimbó út 41. 1022