Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Bugyi Balázs: g. W. Leibniz tervezete a tudományos felfedezéseknek nyilvános kiállításon történő bemutatására

zások Akadémiájának nevezné. Ennek jövedelme hozzájárulna a Tudományos Akadémia és kiállításainak a fenntartásához." Megkívánja Leibniz, hogy a Játékok Akadémiáját úgy építsék meg, hogy megfelelő tükörberendezések segítségével és hallgatózó lyukak elhelyezésével az Igazgató mindent láthasson és hallhasson, anélkül, hogy erről a látogatók tudnának. Ez az ellenőrzés az állam szempontjából fontos lenne és lehetővé tenné a politikai „gyónásszerű vallomástételeket". „Lovak balettje, Lóverseny gyűrű vagy turbános fejforma körül. Mesterséges játékok, amelyeket Németországban látott Leibniz. A tükörnek olyatén működtetése, hogy a tükör által összegyűjtött sugarakkal tüzet lehessen gyújtani Különféle játékokat is be lehetne iktatni és azokra a látogatókat megtanítani. „Különböző vidékek népi játékait is bemutatná Leibniz. Sakkjáték, amelyet színpadon élő sakkfigurákkal játszatnának. A sakkfigurák a német parasztok ruházatát viselnék. Más jól kidolgozott — főleg technikai — játékokat is kellene bemutatni." „Bemutatni lehetne a színpadi emelvényen egész színdarabokat, a népi játékokat odahaza is játszanák azután. Az épületben egyéb hasznos sportszerű játékokat is helyes lenne beiktatni, amelyeket ki lehetne gondolni és népszerűsíteni. Teniszjátéknak a kiállításokon helye lenne." „A fiatalság részére gyakorló Akadémiák és Kollégiumok lennének megszervezendők. Talán mintaként lehetne venni a Párizsban működő Négy Nemzet Kollégiumát, vagy ahhoz lehetne ezeket csatolni..." „Színdarabok, vagy csak jelenetek, amelyek különlegesek és tanulságosak lennének. Ide tartoznának egyes országok stílusában írt és rendezett jelenetek, amelyek hindu, török vagy perzsa eredetűek lennének. Az egyes mesterségeket bemutató képek, amelyek láttatni engednék azok különleges tudását, mesterműveiket, de játékaikat, szórakozásukat is. Más jelenetekben olasz vagy francia bohócok mulattatnák a közönséget. Repülő sárkányok, amelyeket olajos papírból készítenének és amelyek a meleg hatására a levegőbe emelkednének. Szélmalmok, széllel hajtott járművek Hollandiából vagy Kínából érdekesek lennének. Saját magukkal játszani tudó instrumentumok. Sötét helyiségben megvilágított olajos papírra festett harci jelenetek. Az inga lengésének egyenletességét is bemutatni kívánja." Itt széljegyzetben megjegyzi: „Az Akadémián mindenkinek az esküdözését, a káromkodását el kell tiltani azzal az indoklással, hogy az Akadémiákat ilyen erkölcsháborító viselkedés sérti és gyanússá teszi." Ehhez kapcsolódva megjegyzi, hogy „törekedni kell a finom színészek és rendezők népszerűsítésére. De nekik maguknak is meg kell tartaniok az illedelmes viselkedés szabályait. Ha ezeket megszegnék, akkor őket otthonukban, és nem nyilvánosság előtt kell megfeddni. Ez annál inkább szükséges, mert csak így biztosítható, hogy a káromlóktól nem veszik át a rossz példát a többiek. Ha azonban a színészek, vagy mások minden figyelmeztetés ellenére sem hajlandók erre, akkor őket egyszerűen minden akadémiai vonatkozástól, részvételtől el kell tiltani". Megjegyzi ezt követően további jegyzetként, hogy „A szerencsejátékok lehetővé tételével kellemessé és hasznossá tudnánk tenni a tervezet megvalósíthatását, inkább mint bármi mással. Ki kell elégítenünk az emberek gyengeségét, előnyt szereznünk hibáikból, hogy ezen végül is segíthessünk. Lehet-e bármi is jogosabb annál, mint hogy hasznot húzzunk az emberek különcségeiből, hogy rendet tudjunk teremteni?" Érdekes ötletet vet fel Leibniz a színházakkal kapcsolatosan: „Az opera előadások végén mutassunk be egyebeket is, így pl. pantomim játékokat olasz vagy