Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Ifj. Bartha Lajos: A legrégebbi magyarországi alapmeridiánok történetéhez

akkoriban nem tartották lényegesnek! Arra gyanakodhatunk, hogy a szövegben előforduló „post meridiem" kifejezés okozta a félreértést: a délután-t jelentő latin szavakat Irmédi-Molnár „meridián"-nak hitte. Fontos érv az „esztergomi délkör" ellen, hogy Regiomontanus, aki két ephemeridiájában is közli a fontosabb európai városok földrajzi koordinátáit, ezt a helyet meg sem említi. Alig hihető, hogy kihagyja Esztergomot, ha itt helymeghatározást végzett volna! (Regiomontanus, 1474., 1972.) Végeredményben tehát az „esztergomi alap-délkör" elképzelése csupán egy félreértés következménye. c) A budai első (I) meridián. — Gazdag László és Irmédi-Molnár László szerint Hunyadi Mátyás uralkodása idején meghatározták a Budán áthaladó délkört. (Gazdag, 1967., Irmédi, 1970.) Főbb érveik: — több csillagjóslási művet a „buda délkörre számítottak", — Bonfini leírása szerint Mátyás palotájában csillagászati észlelőhely volt; — „Regiomontanus a Bécsben rendelt asztrolábiumába belevésette a budai délkör helyét." (Irmédi, 1970. p. 101.) Ez utóbbi érvelés már csak azért is helytelen mert az asztrolábiumnak nevezett szögmérő és átszámító eszközökkel mindig a megfigyelési hely saját helyi idejében mértek, 01. számoltak, tehát a hosszúság feltüntetése felesleges lett volna. Egyébként több, Budán használt eszközt ismerünk, de ilyen felirat egyiken sem található. (Rómer, 1879.) Jelentősebb súlya a másik két érvnek sincsen. A nürnbergi Johannes Tolhopff (Dolhopff) főként asztrológiai számítások céljaira szerkesztett egyszerűen kezelhető táblázatot, „Stellarium cum praefationem ad Mathiam regem Hungáriám ..." címen, amely a „budai délkörre" vonatkozik. (Csapody, 66.) Mivel azonban ezt a táblázatot már Magyarországra érkezése előtt elkészítette, Buda és Nürnberg hosszúságkülönbségét nem mérhette meg! (Bartha, 1978.) Ugyanez vonatkozik az általunk ismert, Budán készült horoszkópokra is. Ezeknél egyébként egyáltalában nincsen koordináta feltüntetve. (Huszti, 1928.) Azt, hogy a falfestményként ábrázolt csillagászati jelképeknek ilyen meghatározó jelentőségük nincsen, aligha kell bizonygatni. Meglepő azonban, hogy Regiomontanus koordináta táblázatai mekkora hibával tüntetik fel Buda helyét. (Fleck, 1979.) Az általa szerkesztett naptárak Nürnberg és Buda hosszúság különbségére 50

m-et adnak meg, vagyis 12,5°-oí. (Regiomontanus, 1474, 1972.) A hiba majdnem 5°-ot tesz ki, ami még az akkori mérési lehetőségek mellett is rendkívül nagy (Bartha, 1978.) Ezzel szemben ez a hosszúság különbség 6' híján megegyezik a Peuerbach által feltételezett „nagyváradi délkörrel". Talán feltételezhetjük, hogy Regiomontanus, valamilyen tévedés folytán a Buda és Bécs közti különbséget a vélt Nagyvárad—Bécs hosszúság különbséggel helyettesítette. Nem zárhatjuk ki azonban, hogy az 1480-as években Ilkusz Márton kísérletezett Buda hosszúságának mérésével. Corvin Jánosnak Ilkusz készítette két horoszkópjából azonban nem lehet erre vonatkozón semmi következtetést sem levonni. (Csontosi, 1880.) Lényegében tehát csillagászati úton bemért budai meridiánnak bizonyítható nyoma a XV. század végéig nem lelhető fel. Ez a feltevés is a „legendák" birodalmába tartozik. Itt jegyzem meg, hogy az az állítás, amely szerint Ilkusz „Mátyás király parancsára)) földrajzi szélességméréseket végzett volna hazánkban, ugyancsak az alaptalan legendák sorába tartozik. (Olszewicz, 1957., Zolnay, 1969.)