Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Károlyi Zsigmond: „Aszályok – és az árvizek szélőségei között ...”

KÁROLYI ZSIGMOND* „AZ ASZÁLYOK — ÉS AZ ÁRVIZEK SZÉLSŐSÉGEI KÖZÖTT ... (Ujabb szempontok és feladatok vízügyi múltunk kutatásában) 1. Az ősi „ártéri gazdálkodásról"* Mottó: "... a magyar paraszt csak azzal törődik, hogy házait magaslatra építse, ahol a Duna árja ellen biztonságban érzi magát, de nyugodtan engedi, hogy földjeit évről-évre elöntse az árvíz ..." (A. Demidov, 1837)

1 „... a Tisza, amikor a síkra kiont, minden helyet nemcsak vízzel tölt meg, hanem halakkal is. Ahol pedig tavat képez, mielőtt vize leapadna, és visszatérne a folyó medrébe, a parasztok bizonyos rekeszek építésével akadályozzák meg azt, hogy a víz visszahúzódásakor a halak is visszamenjenek. Tehát éppen úgy tartják itt fogva a halakat, mint a halastavakban ..." (G. Wernherus, 1551)

2 A mottóul választott első idézet Anatol Demidov orosz diplomata 1837. évi dunai útleírásából való.** Ebben különösen találó és pontos képet rajzolt az ország folyóvölgyeinek szabályozás előtti, „ősi" állapotáról és gazdasági viszonyairól. Míg Wernherus 300 évvel korábban az ártéri gazdálkodás sokáig jellemző ágát: a réti halászatot írta le. Demidov, mint világot járt utazó éles szemmel ismerte fel azt, ami az akkori magyar viszonyokban talán a legsajátosabb volt, s ami az éghajlati szélsőségekhez való célszerű alkalmazkodást jelentő gazdálkodást jellemezte: az ősi naturális gazdálkodás magyar és népi formáját az ún. „ártéri gazdálkodást" (amit olykor fok-gazdálkodásnak is neveztek). Ez a késő feudális korig élt és a későbbi árutermelés (= a piaci szemtermelés) szemszögéből egyoldalúan — és tévesen — „károsnak" minősített árvizekhez is alkalmazkodott, sőt hasznosította azokat! — Mégpedig elsősorban a takarmánybázist biztosító természetes gyepek (rétek) természettől való öntözésén alapuló „rideg állattartással", vagy „réti pásztorkodással", amelynek a 20. századra még szinte az emléke is kiveszett, noha egykor, hatalmas állatexportja révén, nemcsak országos jelentőségű, de nemzetközileg is ismert volt. * 1055 Budapest, Bajcsy-Zs. út 72.