Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Arnold Werner: Eroberung der Tiefe

jlyen alkotása volt, de hogy miben és milyen mértékben múlt felül kprtársait, arról semmit sem olvashatunk. Ez a hiányosság is jellemző szinte minden ilyen munkára, bárhol és bárkinek a tollából jelent meg. ifi. Bartha Lajos EROBERUNG DER TIEFE (A mélység meghódítása). Kiadta: Wérner Arnold. Leipzig. IV. kiadás, 1977. Nem csak érdekes és nagyon szép kiállítású, hanem igen jól használható ké­zikönyvet adott a német kiadó az érdeklődők kezébe — amit jól bizonyít, hogy 1973 óta negyedik kiadásban látott napvilágot „A mélység meghódítása" c. mű. Az album alakú, gazdagon illusztrált könyv a Föld belsejének megismerésével, a bányászat és a mélyfúrás eredményeivel, valamint az óceánok mélyének kutatá­sával foglalkozik. Mind a szövegrész, mind az ábra anyag igen bőséges techni­ka- és tudománytörténeti ismertetést ad, a mű teljes terjedelmének mintegy har­mada-fele foglalkozik a történeti előzmények igen részletes bemutatásával. Az album 18 fejezetét 17 jónevű szerző írta. A szerzők közt számos magyar névre bukkanunk: Aliquander Ödön (Miskolc, Műszaki Egyetem), Boldizsár Ti­bor (Miskolc), Kessler Hubert (Budapest, Barlangtani Intézet), Gyulay Zoltán (Miskolc) és Tárczy Hornoch Antal Akadémikus képviselik a hazai tudományt. A külföldi szerzők közt — jeles német szakemberek mellett — megtaláljuk a vulkanológia világhírű művelőjét, a francia Harun Tazieff-et is. A nagy számú szerző közreműködése ellenére az átfedések száma csekély, egymásnak ellent­mondó adatokra — ami pedig az ilyen összeállításoknál jobbára elkerülhetetlen — egyáltalában nem találkozunk. (Ez a szerkesztő munkáját dicséri.) A könyv első része a geológia és a földbelső kutatásának történetével és fej­lődésével, a geofizikai vizsgálatok haladásával (Tárczy-Hornoch A.), a geokémia alapjaival és az érclelőhelyek keletkezésének kérdésével, a vulkanizmussal és a geotermikus energiával (Boldizsár T.) foglalkozik. A második rész a barlangokat (Kessler H.) és a mélytenger kutatását ismer­teti. A harmadik rész igen részletesen szól a bányászat történetéről az ókortól napjainkig, a mélyfúrás fejlődésével és technikájával, külön kiemelve a korszerű fúrástechnika szerepét a földkéreg megismerésében (Aliquander ö.), a földkéreg folyékony kincseivel (Gyulay Z.), valamint a korszerű olajbányászattal, a bánya­és mélyfúrás-biztonsággal és a várható fejlődéssel. A könyv elsősorban az érdeklődő laikusok számára készült — és ezt a célját igen jól éri el —, de a földtudományok, a bánya és kőolajipar története iránt érdeklődő szakembernek is hasznos forrásul szolgálhat. Értékét növeli az adatok megbízhatósága. A kitűnő képanyag is igen hasznos: nemcsak az „érdekességet" fokozza, hanem ugyancsak forrásértékű! A régi ábrázolások és térképek nagy­méretű, két teljes oldalas reprodukciói lehetővé teszik (az eredeti híján) a képek beható tanulmányozását. Jónéhány eléggé ismert, de a korábbi, gyenge reproduk­ciókon alig kivehető ábra — pl. Athanasius Kircher rajzai a Föld belsejéről és az Etnáról, vagy a Selmecbányái tárók térképe —, itt teljes részletsséggel, jól olvas­ható eredeti szöveggel szemlélhető, örömmel látjuk a magyar vonatkozású ké­pek nagy számát (pl. a már előbb említett Selmecbányái térképeket, vagy a felső­magyarországi bányavárosok 1703-ban rajzolt szép térképét a hátsó borítón). Ez azonban nem csupán a magyar szerzők nagy számának tudható be, hiszen az utób-

Next

/
Thumbnails
Contents