Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Térképtörténet

Tulajdonképpen itt kezdődnek a könyvvel kapcsolatos kérdőjelek és fenntartások. Ami pl. hazánk szereplését illeti, a bemutatásra kiválasztott „kincsek" valóban jól képviselik-e a magyarországi technikatörténetet? A Műszaki Múzeum jóval bőségesebb választékot kínált volna! A magyarországi találmányok közül pl. szívesen láttuk volna a transzformátort, Jedlik villanymotorját és a híres osztógépet (az optikai műszereknél), Eötvös Loránd torziósingáját (a bányászatnál)., De szerepelhetett volna pl. Sisson (London) csillagászati kvadránsa a csillagászati műszerek egyébként is gyatrán képviselt sorozatában, vagy Fraunhoffer prizmája és heliométere az optikai műszereknél. A másik, igen erősen kifogásolható dolog az albumban szereplő múzeumok rendkívül egyenetlen megoszlása. Az így kialakított kép semmiképp sem reális, hiszen jónéhány ország teljesen hiányzik (Ausztria, Belgium, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia), míg pl. Csehszlovákia három múzeummal szerepel. Itt felvetődik a kérdés, hogy vájjon — ilyen elosztás mellett — miért maradt ki a budapesti Közlekedési Múzeum? A szép könyv, minden hibája és torzítása ellenére is hasznos munkának mondható, őszintén reméljük, hogy hamarosan követi egy kijavított, valóban a valóságot tükröző kiadás. Vajda Pál TÉRKÉPTÖRTÉNET Stegena Lajos: Térképtörténet. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1980. Balázs László—Papp-Vdry Árpád: A magyar földmérés és térképészet. A földmérési és térképészeti szakközépiskolák tankönyve (F-518), Budapest, 1979. Csendes László: Térképhistória. Történelem a térképek tükrében. Budapest, 1980. Nemrégiben még joggal róhattuk fel a hazai könyvkiadásnak — de a szerzőknek is! —, hogy magyar nyelven nem jelent meg korszerű térkép- és földméréstörténeti munka. A régi térképek, a térképészet és a földmérés története iránt érdeklődő laikusok, de a rokon tudományok történetével foglalkozó szakemberek többsége jobbára a többé-kevésbé elavult hazai ismeretterjesztő művekre volt utalva — Cholnoky Jenő, Fodor Ferenc, Imrédi-Molnár László írásaira —, mivel az igen színvonalas külföldi szakirodalom eléggé nehezen hozzáférhető. Ez a hiányosság annál is meglepőbb, mivel a térképészeti szakfolyóiratok (Térképészeti Közlöny, Geodéziai Közlöny, Kataszteri Szemle, Földrajzi Közlemények és Értesítő, Geodézia és Kartográfia) szép számban közölt és közöl értékes — főként magyar vonatkozású — térképtörténeti tanulmányokat. Ám ezekből a cikkekből általános képet igen nehéz kialakítani. Alighanem az elmúlt években a régi térképek iránt egyre növekvő érdeklődés is késztette a könyvkiadókat az összefoglaló művek megjelentetésére, örvendetes tény ugyanis, hogy alig egy év alatt négy kartográfia-történeti munka is napvilágot látott, és ezek közül az első három a hazai tudománytörténeti irodalom jelentős nyereségének mondható. Az a tény sem hátrányos, hogy látszólag azonos tárgykörű művekről van szó, mivel a könyvek mindegyike más és más célkitűzéssel, eltérő szempontból tárgyalja a kérdést. Az alábbi összefoglaló ismertetésben sem a könyvek megjelenési idejét vagy értékrendjét tartottam szem előtt, hanem céljuk szerint mutatom be ezeket.