Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében

A Duna kereskedelmi és hadászati jelentősége a XIX. század folyamán fokozatosan átalakul. A kereskedelem forgalma kiszorul erről a sávról, ugyanakkor beindulnak a személyszállító és kiránduló hajójáratok. A víziközlekedés bekapcsolódása a tömegközlekedésbe az első dunai gőzhajó üzembehelyezésével indult meg 1820-ban. Csak a XIX. század második felére alakul rendszeres járattá a személyszállító hajó, amikor a Boráros tér és Űjpest között hat hajó közlekedik, tíz kikötőállomással. A Margit-híd északi oldalán, a Szilágyi Dezső térnél alakultak ki kikötők. Ezen kívül a Dunán Pest és Buda között több helyen átkelő járatot is létesítettek. Ezek 1872-ben kezdték meg működésüket. A Parlament és a budai rakpart között a Metró megnyitásáig működött nyáron ez a „komphajó". Az 1960-as évek óta nem annyira tömegközlekedési eszközként, mint inkább idegenforgalmi céllal kerültek a vízre a vízibuszok. Ezek is a hajó- és kompkikötőket használják felszállóhelyként. Természetes, hogy a hajózással kapcsolatos építmények tervei megtalálhatók. A hajóhíd a mai Batthyány tér közelében volt, így a kereskedelem és a víziközlekedés egyaránt tükröződik a tervekben. Az 1834. évben több kérelmező együtt adta be kérelmét, amelyben egy üzletsor kiépítésére kértek engedélyt a hajóhíd hídfőjénél.

36 A tervek az aquincumi római üzletutcára emlékeztetnek, egy bejárat — egy ablak ismétlődő motívummal. Ugyanebben az évben kérték a Wojtha Ferenc által tervezett vámházakra az építési engedélyt.

37 Akkor éppúgy, mint ma, a két vámháznak klasszicista oszlopos tornáca között kellett áthaladni az „utasnak". Az alaprajzi elrendezésből, I !« U**kr.*ÉrrtsU*» I !« U**kr.*ÉrrtsU*» ! (Sín ÍT««k. • ^ilfihi »tf»• »"°' A mai Jégverem utca 7. szám alatt álló asztalon műhelyépület engedélyezési terve (1866). Tervező: Pan József