Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Vajda Pál–Oszetzky Gábor–Szabadvári Ferenc: Magyar tudomány- és technikatörténeti kronológia

sza 374 m). Magyar mérnökök tervei alapján a MÁVAG építette. 1945-ben elpusztult. 1899. Konkoly-Thege Miklós a magyar államkincstárnak ajándékozza magán-ob­szervatóriumát, amely 1919-ig Konkoly-alapítványú Astrophysikai Obser­vatorium néven működik. (1938-ig Csehszlovák Állami Csillagvizsgáló; ma: Hurbanovói Szlovák Csillagvizsgáló.) Jogutóda a Budapesti Csillagvizsgáló. 1899. Elkészül a Fegyver és Gépgyárban az első magyar Diesel-motor. 1902. Megindul az elektromos vontatás az olaszországi Valtellina-vasúton. Ez volt a világ első nagytávolságú, nagyfeszültségű, váltakozóáramú, fővasúti vil­lamosítása; készült Kandó Kálmán háromfázisú rendszere szerint. 1903. Megjelenik Szily Pál közleménye „Indicatorok alkalmazásáról állati folya­dékok vegyhatásainak meghatározására." (Kolorimetriás pH-mérés beve­zetése.) 1903. Megkezdte a Láng-gyár a Zoelly-féle akciós gőzturbinák gyártását. 1904. Terkán Lajos tökéletesített módszert közöl a csillagok hőmérséklet mérésé­re. 1904. Déri Miksa feltalálja a kétkefe-rendszerű, egyfázisú repulziós kommutá­toros motort, a világszerte ismert Déri-motort. 1905. Elkészült az első magyar gépkocsi, Csonka János tervei szerint. 1905. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.T. (ma Egyesült Izzó) megkezdi a wolframszálas izzólámpák gyártását. 1906. Buchböck Gusztáv közzéteszi módszerét ionhidratáció vizsgálatára. 1906. Hollós József és Tolnay Henrik a Fiúméban felállított 7,5 kW teljesítményű szikratávíró jeleit a tengeren levő „Előre" gőzös vevőkészülékén jól veszik. 1908. Elkészül a Műegyetem lágymányosi épületcsoportja. 1909. Blériot bemutató repülése Budapesten. Ez volt elindítója a magyar repülés­ügynek. 1910. A budapesti főútvonalak (körutak, Kossuth Lajos utca stb.) villamos vilá­gításának kezdete 126 lámpával. 1910. Harkányi Béla módszert közöl a csillagok méretének meghatározására. 1910. Levegőbe emelkedik az első magyar tervezésű és készítésű (sárkány és mo­toros) repülőgép, Adorján János konstrukciója. 1910. Első budapesti nemzetközi repülőverseny. 1913. Hevesy György és G. Paneth Bécsben kidolgozza a radioaktív indikáció módszerét; ezen alapszik a radioaktív izotópok mindenfajta tudományos és gyakorlati alkalmazása. (1943-ban Hevesy ezért kapta a kémiai Nobel­díjat.) 1914. Elkészül az első magyar iparilag előállított repülőgép az aszódi Magyar Lloyd Repülőgépgyár és Motorgyárban. 1914. Megkezdi működését a Csepel-szigeten az első szikratávíró-állomás. 1914. Mihály Dénes megkezdi kísérleteit a fényerősség-változásán alapuló han­gosfilmmel. 1915. Fonó Albert javaslatot nyújt be az osztrák—magyar hadsereg főparacsno­kához sugárhajtású torpedóra. Ez már a korszerű hangkörüli és hangon túli légiközlekedés minden lényeges alapelemét tartalmazta. 1928-as és 1932-es német szabadalmaiban korszerű gázturbinás sugárhajtóművek alapelvét fek­teti le. 1915. Próbaautóbusz indul Budapesten az Andrássy úton (ma Népköztársaság útja).

Next

/
Thumbnails
Contents