Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Vajda Pál–Oszetzky Gábor–Szabadvári Ferenc: Magyar tudomány- és technikatörténeti kronológia

ahol a fizikát és kémiát nemcsak elméletben, hanem laboratóriumi gyakorlatok formájában tanítják. 1794. Pohorellán egy részvényes társaság acélművet létesít. 1795. Kitaibel Pál feltalálja a klórmeszet (anélkül, hogy textilipar hiján annak ipari hasznosítására gondolna). 1800. Wintert Jakab: „Prolusiones ad chemiam saeculi decimi noni" c. könyvének megjelenése (amelyet 1803-ban Oersted németre fordított). 1800. Az első magyar nyelven írt kémiai tárgyú könyv megjelenése. Nyulas Ferenc: „Az erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen", Kolozsvár. 1801. A privilegizált Magyar Csatorna és Hajózási Társaság megkezdi a Ludovika út építését. 1802. Megnyílik a Ferenc-csatorna. 1805—15. Pasquich János megszervezi a pesti egyetem korszerű csillagvizsgálóját a Gellérthegyen (Urania) 1807. Az első magyar nyelvű kémia könyv: Kováts Mihály: „Chémia, vagy Természet titka", Buda. ,1816. Pest városában az első próbagázvilágítás (Tehel Lajos mutatta be a város tanácsának). 1817. Márciusában teszi meg próbaútját az első dunai gőzhajó a „Carolina", Bernhard Antal találmánya. 1817. Megjelenik a Tudományos Gyűjtemény. 1819. Magyarországon a hodrusi bányában építik az első nagyteljesítményű Segner-rkereket, valószínűleg Kempelen Farkas tervei alapján. 1825. Megalakul a Magyar Tudományos Akadémia. 1827. Megnyílik a Bodmer-féle első pesti közúti vasút lóvontatással a Hatvani utcától Kőbányáig. 1827—33. között épül hazánk akkori leghosszabb és legszebb közúti kőhídja, a Debrecen-tiszafüredi országúton az ott mintegy 600 éve fennállott fahíd helyén, a „Kilenclyukú híd" (hossza a szárnyfalakkal 167,30 m, szélessége 8 m). 1828. Jedlik Ányos elkészítette az első tisztán elektromágneses kölcsönhatás alapján működő forgókészüléket, az elektromotor ősét. 1830. július 17-én a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójában Tittel Pál (1784—1831) megkezdi a déli pontosidő-jelzést. 1831. március 16-án Wienből Pestre érkezik az első gőzhajó „I. Ferenc". 1831. Megindul a Dunán a rendszeres gőzhajójárat. 1831. Az Első Osztrák Dunagőzhajózási Társaság hajózási szabadalmat nyer a magyar korona országaira. 1832. Megjelenik latin nyelven Bolyai János híres, az abszolút geometriát tartalmazó korszakalkotó műve „az Appendix", mint apja, Bolyai Farkas „Tentamen" c. matematikai tankönyve első kötetének függeléke. 1832. Megalakul a Budapesti Hídegyesület. 1833. Elkészül az a 18—46 m fesztávolságú lugosi (Erdély) Csukapatak híd, egy újrendszerű hídszerkezet, Maderspach Károly találmánya szerint. Ez volt az első vonórudas vasívhíd, amelynek ívei öntöttvasból készültek. 1833. Vásárhelyi Pál megkezdi az Alduna-szabályozás munkálatait. (A végleges szabályozás 1890—1898 között készült.) 1835. Megalakul az Első Dunai Gőzhajózási Társaság óbudai hajógyára. 1837. Irinyi János feltalálja a zajmentesen gyúló gyufát.