Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Tóth Béláné: A műszaki ábrázolás fejlődése

A menetvágógép működésének megértését is elsősorban a szokatlan és következetlen nézetelrendezés nehezíti. Amerika a XIX. század első feléig iparilag lemaradt Európától, de ezután a fejlődés olyan méreteket öltött, mely csak az angol ipari forradalomhoz hasonlítható. A külföldi látogatók az 1893-as Chicago-i nemzetközi vásáron megdöbbenve ébredtek országaik lemaradására.

3 Mivel a rajzolók a gyakorlatban könnyebbnek találták az amerikai vetítést, ezt használták s egyáltalán nem törődtek az egységes ábrázolás szempontjával. Az oktatásban azonban vita keletkezett a nézetek elrendezéséről. A vitában azt vizsgálták, melyik elrendezést könnyebb rajzolni és, hogy az elrendezések elméletileg hogyan magyarázhatók. Joshua Rose az európai elrendezést a vetítéssel, míg az amerikai elrendezést a tárgynak a papíron való végiggurításával, lenyomtatásával magyarázta.

13 Az utóbbi magyarázat Pietro del Borgo elméletét idézi fel, aki táblán keletkező nyomokról írt. Hiába találtak elméletet az amerikai vetület-elrendezésre, a kérdés továbbra is nehézségeket okozott az oktatásban. Az ábrázoló geometriában a pontok, vonalak, síkok ábrázolását a Monge-féle vetületi elrendezésben tanították, testek ábrázolásában azonban az amerikai vetítést használták. Az I. világháború idejére már annyira elterjedt az amerikai vetítés, hogy a szakemberek szükségesnek látták újabb elmélettel igazolni álláspontjukat. Az új magyarázatot az üvegdoboz modell szolgáltatta. A doboz falain láthatjuk azokat a képeket, melyeket a tárgyról különböző irányokból látunk. A nézetek elrendezése úgy történik, hogy az üvegdobozt felnyitjuk és falait kiterítjük. Az üveg-, illetve plexidoboz alkalmas szemléltető eszköznek bizonyult az oktatásban. Érdekes az is, hogy ez a modell vezetett el a hat összetartozó képhez, mivel a doboznak hat oldallapja volt. Az angol merőleges vetítés három képet eredményezett és Monge csak két nézetet alkalmazott. Axonometrikus ábrázolás Bár a gyakorlatban régebben is rajzoltak képies rajzokat különböző szerkezetekről, az első szerkesztési eljárást Farish publikálta az izometrikus axonometriáról. Módszere azonban nem terjedt el és csak az ipar erőteljes fejlődésével, a XX. század elején fordultak ismét az axonometrikus ábrázolás felé. Az I. világháborúra készülve Németországban a hadiiparban olyan emberek foglalkoztatására is sor került, akiknek nem volt műszaki előképzettségük. Nehézségeket okozott, hogy ezek az emberek nem értették a vetületi rajzokat. Számukra a képies kép megértése lényegesen könnyebb volt. Schüssler könyvében Descartes és Monge geometriájából indult ki, s a térben egy pont helyzetét három merőleges távolsággal határozta meg.

14 Az „a" ábrán Schüssler módszerét láthatjuk, a „b" ábrán a valódi nagyság meghatározását, mely Schmidt-től származik. Az amerikaiak az axonometrikus ábrák keletkezésének magyarázatában ismét fel tudták használni az üvegdoboz elméletét. A vetületi és axonometrikus ábrákkal létrejöttek a műszaki ábrák alapvető típusai. Azért, hogy teljesebb képet kapjunk a műszaki ábrázolás fejlődéséről, a következőkben egy további ábrázolási mód: a műszaki illusztráció kialakulásával, sajátosságaival foglalkozunk.