Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Tóth Béláné: A műszaki ábrázolás fejlődése

Davidson szakkönyvének ábrái szabadkézi vázlatok, amint a fogbetétes fogaskerék rajzán láthatjuk. „A fogbetétes fogaskerék fogai fából készülnek és fémgyűrűben rögzítik azokat, míg a fogaskerekek fogai egyben a gyűrű részei és fémből készülnek. A fogbetétes fogaskereket a modern malmokban úgy alkalmazzák, hogy az egyik fogaskerék fogai öntöttvasból, a másiké fából készülnek. Így az együttforgás kevesebb rezgéssel, zajjal és kopással jár. Az ábrán látható fogaskeréknek 48 foga, 6 küllője van."

5 Néhány méretet a rajzon láthatunk, bár a méretmegadás még alig hasonlít a ma alkalmazott rendszerre. Egyes adatok a szöveges leírásban szerepelnek. Davidson könyvében külön szólt arról, hogy a rajzmásolás korát már túlhaladták és csak akkor tud valaki műszaki rajzot készíteni, ha tudja, hogy mit rajzol, ismeri a részek funkcióját és gyártástechnológiáját. Oktatási módszerként javasolta a „felvételezést", vagyis, hogy a hallgatók készítsenek vázlatokat gépekről, modellekről és mérés alapján tüntessék fel a méreteket a rajzokon. Műszaki ábrázolás Amerikában A II. világháborúban, amikor sok műszaki rajz jutott át a Atlanti-óceánon, a rajzi konvenciók egyik legbosszantóbb különbsége a nézetek elrendezésében volt. Európában a „first angle" (európai) vetítés, Amerikában és Kanadában a „third angle" (amerikai) vetítés terjedt el. Monge ábrázoló geometriája Európában megoldotta a vetületrendezés problémáját, Angliában azonban nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. Trevithick gőzmozdonyának rajza