Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Tóth Béláné: A műszaki ábrázolás fejlődése

Részlet Gudea király szobrának talapzatáról Platón a jólétben élő tétlen arisztokraták osztályához tartozott, de az akadémia bejárata fölé azt vésette: „Ne engedj senkit átlépni e kapun, aki nem tudja a geometriát." A szigorú iskola hatása ragyogó alexandriai tudósok (Euklides, Archimedes, Apollonius, Hero, Philo, Hipparchus) munkásságában jelentkezett.

4 A vetítés elvét a pergai Apolloniusnak tulajdonítják, aki Archimedes mellett a legnagyobb görög geometer volt i.e. 250 körül. A vetítés legrégibb elképzelése — mint a legenda is jelezte — az árnyékok tanulmányozásából eredt. Így ismerték fel a vetítés két formáját. Megkülönböztették az olyan árnyékokat, melyeket a nap párhuzamos sugarai és az olyanokat, melyeket egy pontszerű fényforrás (gyertyafény) hozott létre. Az egyiket később ortogonális (merőleges), a másikat centrális (középponti) vetítésként ismerték. A középkorban a régi görögöknek szinte minden írása eltűnt. Néhány geometriáról szóló írás szerencsére mégis eljutott az arab tudósokhoz, majd az arab befolyás növekedésével ezek az írások Itáliába kerültek, s a XVI. század elején kezdték őket latinra fordítani, s újra felfedezni. Ábrázolás a középkorban Geometriai alapok hiányában a középkori műszaki rajzok nehezen birkóztak meg az ábrázolás nehézségeivel, különösen bonyolultabb gépek, szerkezetek esetében. A vízimalom rajza a landsperi Abbess Herrad gyűjteményéhez tartozott. Herrad 636 rajzot gyűjtött tanítványai részére, de azok nagy része elégett 1870-ben. A vízimalom rajzán mai szemmel egy sor ábrázolási következetlenséget láthatunk. A vízikerék két külső köre azonos sugarú, de hogy a rajzoló a lapátokat is be tudja mutatni, a tőlünk távolabb eső kört a lapátokkal együtt a felénk eső kör síkjába fordította, miközben a kör sugara szükségképpen a lapát hosszával megnövekedett. Tapasztalati úton készült ez a rajz, mert a kört körnek ábrázolja, tehát azt semmiképpen nem torzítja, ugyanakkor a tengelyen a kerék küllőit térbeli helyzetben ábrázolja. Érdekes, hogy a tengely végén levő csapágy rajza már síkbafordított és metszeti jellegű. A malomkövek két koncentrikus körrel való ábrázolása pedig valószínűleg azt jelenti, hogy az egyik a másik fölött van.