Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Egy ipari jellegű folyóirat a XIX. század negyvenes éveiben

dasági műiparnak és kereskedésnek hazánkbani fejledezésére 's gyarapodására eszközül szolgáljunk. Jelesen: miután a' m. Gazdasági Egyesület kebelében műtani szakosztály keletkezett, ennek munkálatit híven közölve, mint mező gazdaságra nézve a Magyar Gazdában, azon akadályokat födözgessük fel, mellyek hazánkban általában véve, s annak egyes vidékein és helyein a' gazdasági műipar haladásának útjában állanak, 's nevezzük meg a' módokat és eszközöket, mellyek a' felfedezendő akadályok elmozdításául alkalmasak lehetnének. Gyenge tehetségeinket pótolni fogja csüggedhetetlen igyekezetünk, mellynél fogva a' külföld műipar vállalatainak sikerét 's ennek okait folytonos figyelemmel kísérendjük, de még inkább azon lelkes hazafiak, kiktől lapjaink elősegítésében munkás részvételt annyival alaposabban reménylünk, mert ezt többen megígérni szívesek valának, s mert a' műtani ismeretek terjedése saját érdekökben fekszik, hogy hazánk reményteljes sarjadéki kedvet nyernek azon tudományok művelésének, mellyek hazánkban eddigelé tisztelőinek kenyeret nem adhattak, s ezek segélyével ügyes gyártókká képezendvén magokat, zárják be ama nyugati kapukat, honnan ... annyi kontár menekszik hozzánk elhagyott hónából,... Mert valljuk meg legnagyobb bajunkat: minthogy műegyetemünk (politechnicum) nincs, addig nem igen remélhetünk ügyes gyárosokat, míg gyáraink szaporodni nem fognak, s viszont ezek szaporodásának fő akadálya: hogy ügyes gyártóink nincsenek. Mi a' lapjainkban közlendő műipari tárgyakat közelebb érinti, ezek között fő helyet foglaland el a géptan (mechanika) továbbá czukor-, szesz-, ser-, eczet-, keményítőgyártás, selyemtenyésztés, — ide nem értvén azon nyers anyagszerek termesztés-módját, mellyek bár gyárakban dolgoztatnak fel, de kizárólag mezőgazdaság köréből s így a' Magyar Gazda lapjaiba tartoznak. Nem mulaszthatjuk el honi gyáraink részletes leírását, s azok működésének sikerét vagy sikertelenségét adatokkal felvilágosítva közleni. Végül, ha olvasóközönségünk többségének igényeivel egyezni fog, a' természettudományok köréből szinte fogunk néha kedveskedni apró közleményeket... Szerkesztő." Tehát lényegében a Műipar-ban a hazai ipar fejlődését gátló akadályokkal, a külföldi példákkal, a külföldi műszaki lapok referálásával, a hazai szerzőknek a tárgyhoz tartozó írásainak közlésével, iparoktatási problémákkal, általában műszaki és gyáripari kérdésekkel kívántak foglalkozni. Ami a szerkesztők személyét illeti elsőnek Kacskovics Lajos

5 (1806—1891) ügyvéd, bíró, publicista, politikus nevét említjük meg, aki élénk résztvevője volt a pozsonyi reform országgyűléseknek, kapcsolatba került Kossuthtal és Széchenyivel is. Pesten a kisdedóvók szervezését propagáló egyesület majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) titkára lett. E minőségben szerkesztette a Magyar Gazdát és egyben a Műipart is. A másik szerkesztő Török János

6 (1809—1874) író, szerkesztő, publicista és mezőgazda. Tanulmányai befejeztével gazdatiszti pályán működött. Kacskovicshoz hasonlóan ő is az OMGE-ban tevékenykedett, egy ideig titkára is volt. 1846-tól egyedül szerkesztette a Magyar Gazdát. Széchenyi Istvánnal annak élete végéig kapcsolatban állott. A Műipar társszerkesztője is volt. A Műipar rövid féléves megjelenési ideje alatt lényegében beváltotta ígéreteit, magvas cikkekben, beszámolókban foglalkozott a jelzett témákkal, több külföldi folyóirat cikkeit referálta. A hazai szerzők tollából eredő írások közül talán legérdekesebbek a magyarországi gyárak működéséről közölt beszámolók.