Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Diner-Dénes József és a tudományos forradalom lenini fogalma

PALLÓ GÁBOR* DINER-DÉNES JÓZSEF ÉS A TUDOMÁNYOS FORRADALOM LENINI FOGALMA •1. A tudományos forradalom kifejezés napjainkban eléggé gyakran használt. Általános az a nézet is, hogy ez a XIX—XX. század fordulóján kezdődött. Ám a tárgy ilyetén való kijelölése legalább két előfeltevést igényel. Először azt, hogy a kérdéses időben csakugyan forradalom kezdődött a természettudományban; má­sodszor pedig, hogy egyáltalán lehetséges tudományos forradalom, mint olyan. Előbbi egy szűk értelemben vett tudománytörténeti álláspont, utóbbi pedig álta­lános episztemológiai nézet. A két előfelvetés természetesen nem független egy­mástól : nyilvánvaló, hogy csak akkor van értelme a századelő természettudomá­nyos forradalmáról beszélni, ha úgy véljük, hogy a tudományos fejlődés való­ban forradalmakon keresztül halad. Mindkét előfeltevés jogos. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy számos ellenvetés tehető mindkét állítással kapcsolatban, s a nemzetközi szakirodalomban fel is bukkannak ezek mind marxista mind polgári oldalon. A csendesedni nem akaró viták során felül kellett vizsgálni a tudomány-fejlődés­elmélet legmélyebb rétegeit, s közben jelentősen gazdagodott az emberi megis­merésről alkotott képünk. Nem szeretnék azonban tovább időzni az elméleti általánosságoknál. Célom ugyanis konkrét. Szeretnék felidézni egy fontos epizódot, a marxista filozófiában használt „tudományos forradalom" terminus előtörténetéből. Ügy gondolom, ez is hozzásegíthet a fogalom pontosabb megértéséhez. Ismeretes, hogy a „tudományos forradalom" kifejezést Lenin a „Materializ­mus és Empiriokriticizmus" V. fejezetében használja. 1 Igaz, nem világítja meg, hogyan is kell értelmeznünk általános episztemológiai szempontból, világosan kifejti viszont nézetét az adott konkrét esetről, azaz a XIX—XX. század átme­netén kezdődött átlakulásról. A híres fejezet, mint tudjuk, a korabeli fizikából levont különféle téves ismeretelméleti következtetések marxista—leninista bírá­lata. Ám honnan származik maga a fogalom? Hogyan került a fejezet címébe? Az első sorok megadják a választ: a magyar Diner-Dénes József cikkéből, mely a „Die Neue Zeit" című szociáldemokrata folyóirat 1906—1907-es évfolyamában' jelent meg. 2 Ez tehát a kulcs a lenini szóhasználathoz. Ha pedig ekkora elmélet­történeti jelentősége volt, felvetődik a kérdés: ki volt a szerző, mit tartalmazott a cikk, s a benne kifejtett nézetek hogyan értékelhetők az újabb ismeretek fé­nyében? * BME Tudománytörténeti Kutatócsoport, 1521 Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents