Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Bugyi Balázs: g. W. Leibniz tervezete a tudományos felfedezéseknek nyilvános kiállításon történő bemutatására

könyvtárnak lesz a könyvtárosa. 1700-ban a berlini Német Tudományos Akadémia az ő tervei szerint kerül megalapításra. 1700. július hó 12-én őt nevezik ki az alakuló Akadémia elnökévé. Az orosz Tudományos Akadémia is részben az ő kezdeményezésére, de mindenben az ő felfogását elfogadva került megszervezésre. Ennek az újtípusú akadémiának feladatait, szervezetét és tevékenységében a döntő irányítást Leibniz adta meg. Az akadémia terveinek részeként írta meg 1675 szeptemberében tanulmányát „Különös gondolat a bemutatások újfajta módjára, vagy inkább a Tudományos Akadémia" — Drőle de pensée touchant une nouvelle sorté de REPRESENTATIONS — (plustőt Académie des Sciences) —, amely kéziratban maradt fenn mintegy két és egynegyed évszázadig. Az elrmosódott kézirat szövegét Ernst Gerland 1906-ban jelentette meg Leibniz fizikai, mechanikai és technikai tartalmú hátrahagyott irataiban a technikai rész 134. számú függelékeként.

2 A 17. század közepétől indul meg az a törekvés, hogy természettudományi múzeumokat létesítsenek, amelyek a természetet mutassák be és ne legyenek ritkaságok kabinettjei. D. G. Morhof 1688-ban megjelent művében, a „Polyhistor"-ban a természettudományi múzeum létesítésére lelkesít, amikor azt írja „A tudományok megszerzésére könyvek szükségesek. A kísérletes természettudományokban nekünk egy könyv, a természet könyve a szükséges, amelyet a „Museum rerum naturalium" azaz a „Természeti dolgok múzeuma" gyűjt egybe. Ezeket részben a tanult emberek, részben egész társaságok nem kis fáradtsággal szerzik meg".

3 Leibniz tervezete mind a ritka dolgok gyűjteményeitől, mind a Morhof által is megbeszélt természetrajzi múzeumoktól alapvetően eltér és a legújabb szemléletet tükrözi. Így jogosan indokolható Lukács azon kívánsága, hogy Leibniz-et valamennyi vonatkozásban fedezzük fel újra, mert ez érdemes és hasznos feladatot jelent. Leibniz tervezete alig ismert, így annak részletes taglalása az eredeti szöveg alapján indokolt. A vázlatszerű feldolgozás azonban kívánatossá teszi a szövegnek helyenkénti megrövidítését. „A Szajna partján Párizsban vízben való járásra szolgáló gép kiállítása bennem az alábbi gondolatokat ébresztette. Bármennyire is különösnek tűnik fel elgondolásom bizonyos, hogy nem lenne jelentőség nélkül való, ha megvalósítására sor kerülne." „Tételezzük fel, hogy befolyással bíró egyes személyek, akik a különös dolgok, kiváltképpen a gépek iránt érdeklődnek, egyetértenének azzal a gondolattal, hogy ilyen tárgyakból nyilvános kiállításokat rendezzünk. E célból mindenek előtt szükséges megfelelő anyagi alapot megteremteni, amely fedezi a felmerült költségeket ... A legjobb az lenne, ha a legtekintélyesebb nemeseket és az udvarban nagy befolyással bíró személyeket rá lehetne arra venni, hogy mint magánszemélyek ők vállalják a szükséges költségeket. Nagyon jó lenne, ha valamelyik nagy befolyással bíró nemes személyesen maga venné kezébe az üzletet — a szervezést —, ő azt sikeresnek vélné. Ha jól mennek a dolgok, az embernek akkor mindig vannak protektorai." „Az anyagiakat fedezni tudó személyek mellett szükségünk van olyan egyénekre, akik új dolgokat fel tudnak találni. Minthogy azonban túl sok egyén beleszólása zavarokat okozna, azt hiszem, hogy jobb lenne, ha háromnál nem több igazgató lenne, akik maguk alkalmazzák a többieket és meghatároznák az egyes kiállítások körülményeit, ezek a kiállítások szorítkozhatnak meghatározott idő-