Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Terplán Zénó: Galamb József (1881–1955) és a Ford T-modell

megű, maximális sebessége 65 km h~

1 volt, s emellett még energiatartalékokkal is rendelkezett az emelkedők legyőzésére." Ehhez még hozzáfűzhető más forrásból

1

, hogy kb. 17 kW teljesítményű volt a motor, amely 1500 min-1 fordulatszámmal járt és 2,9 10

—3 m

3 volt a hengerűrtartalma a négyhengeres motornak. Eladási ára kezdetben 825 dollár volt. Ez később 500 dollárra csökkent (de volt. idő, amikor mindössze 355 dollárért adták el). A magyar Tavy Loránd a 20-as évek végén a Technika c. szakfolyóiratban

10 a következőket írta: „A Ford-kocsi, amely óriási elterjedését olcsó árán kívül nagyrészt ügyes, konstrukciójú bolygókerekes sebességváltója következtében adódó egyszerű kezelésének és „foolproof" voltának köszönheti." Ehhez Ch. Sorensen-t, a Ford-gyár egyik volt vezető munkatársát érdemes idézni

11

: „Ez nagyon figyelemreméltó sebességváltó volt. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok T-modell tulajdonosa emlékszik arra, milyen meglepő dolgokat tudtak vele csinálni. A két bolygómű szalagfékjét felváltva működtetve a kocsit szinte hintáztatni lehetett. Ezzel a vezető sok nehéz helyzetből tudta a kocsit kiszabadítani, pl. az akkori vidéki kátyús utakon. Ma már nincs olyan gépkocsi, amely ezt meg tudná csinálni." Közben azonban az autóutak is kiépültek. 4 Galamb József tehát ezzel a sebességváltóval újszerűt, egyszerűt és nagyszert rűt alkotott, ösztönösen a ma már tudományos rangra emelkedett módszeres r géptervezés elvét alkalmazta, amikor többvariációs megoldás-sorozatból lehetett kiválasztani a műszakilag-gazdaságilag optimálisát; már akkor megvetette a fejlesztési kutatás alapjait, amikor konstrukcióiról 1 :2-es kismintán teszteket végzett; gyakran használta fel — új konstrukciók rövid megvalósítási ideje során — az ismétlődő elemeket; jó magyar iskolázottsága, sokoldalú szakmai gyakorlata révén, rajzszeretetével megvolt az a ritka képessége, hogy gyártáshelyes és gazdaságos terveket tudott létrehozni, amely képessége, a Ford-gyár kifejlődésével, tömeggyártáshelyes készséggé finomodott. Amikor H. E. Edmunds, a Ford Archives igazgatója — az University of Wisconsin professzorának, J. J. Uicker Jr.-nak és az University of Florida professzorának, a magyar származású Sándor Györgynek közbenjárására — megküldte e sorok írójának a már idézett Galamb-féle 1952-beli visszaemlékezések kéziratát, a kísérő levél a következő mondattal fejeződött be: „You and your countryment can be proud that Joseph Galamb was a Hungárián who had a hand in assisting at the birth of the fabled Model T Ford." Valóban büszkék lehetünk a magyar származású, magának világrangot kivívó gépkonstruktőrre: Galamb Józsefre! IRODALOM 1. Roedinger, V.—Herrmann, S.: Autokorso 1886 bis 1936. Ed. Leipzig. 1976. 122/123. 2. Liebfeld, A.: Henry Ford, az „isten". (Fordítás lengyelből.; Kossuth Könyvkiadó. Bp. 1973. 1/370. 3. Bálint Sándor—

Mandel Tamás: Autók. Móra Könyvkiadó. Bp. 1979. „Ford T. 1915.". 22. old., 10. tábl. 4. Galamb Józseffel folytatott angol nyelvű, hangszalagra felvett beszélgetés kézirata. (A Ford Archivum-ból.) A riporter: O. Bombard. Pontchartrain. 1952. jan. 30.; febr. 6., 18 és 26. 1/157.