Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - Terplán Zénó: Galamb József (1881–1955) és a Ford T-modell
— Akkor nem tudtuk — emlékezett vissza Galamb —, hogy ez a T-modell lesz. „— Az első dolog — mondta akkor Ford — meg kell tervezni az új sebességváltót. A jelenlegi nem elég praktikus. Ujat kell csinálni." Galamb megtervezett több sebességváltó-változatot, majd részt vett a Tmodell többi részének konstruálásában. Végül is a tervből 1908. okt. 1-én vált valóság. Galamb József e siker után gyakorlatilag főkonstruktőr lett, későbbi hatásköre a mai értelmezésű főmérnöknek felelt meg, de betöltött gyáregységvezetői tisztséget is. A T-modell megtervezésén és tökéletesítésén kívül tervezett más modelleket is, verseny- és teherautókat, vasúti kocsikat, az első világháború alatt defectort és könnyű tankot, majd másik kiemelkedő alkotása következett: a Fordson-traktor megtervezése és gyártásirányítása. De foglalkozott a tömeggyártás kérdéseivel, új üzemrészek fejlesztésével, korszerűsítésével is. 38 éven át volt a Ford Motor Company szolgálatában. Nemcsak a vállalat alapítójának volt közvetlen munkatársa, hanem fiának Edsel Fordnak, sőt rövid időn át az unoka Henry Ford Il.-nek is. Amíg egészsége megengedte, a 30-as évek közepéig többször is Magyarországra látogatott. Filmeken mutatta be az akkor nagyon korszerű, nagy termelékenységű szalaggyártás és szalagszerelés előnyeit a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. 1944 márciusában vonult vissza — orvosi tanácsra — az alkotó munkától. 1955. dec. 4-én hunyt el az USA-beli Detroitban. Sok konstrukciója közül a vele foglalkozó amerikai szakirodalom is a Tmodellt, és azon belül is a bolygóműves sebességváltót emeli ki az első helyre Galamb József alkotásai közül. E tanulmány szerzőjének szűkebb tudományos kutatási területe a fogaskerék-bolygómű 7- 8 , így természetes, hogy a Galamb-féle bolygóműves sebességváltót alapos elemzésnek vetette alá. Az ábrán látható a T-modell bolygóműves sebességváltójának rajza 9 . A sebességváltó működése a következő: Az A jelű gépelem a négyhengeres motor forgattyútengelyére (motor-tengelyére) szerelt lendítőkerék, amelyen egymástól 120°-ra helyezkedett el azonos körön három db csap. Ezeken a csapokon foroghatnak a hármas bolygókerekek (azaz egy-egy bolygókerék három: H, G és K jelű fogaskerékből áll). E bolygókerekek a főtengellyel egybeeső tengelyvonalú napkerekeken tudnak legördülni. A B jelű napkerék a C jelű dörzskapcsolón át közvetlenül kapcsolódik a D jelű csőtengellyel (kimenő tengellyel, amely kúpkerékpáron át hajtja a gépkocsi kerekeit). Az F és J jelű napkerekek a l, Ül. E jelű fékdobok segítségével rögzíthetők (pedállal működtetett szalagfékekkel). Az I rögzítésével hátramenetet, az E rögzítésével előremenetet lehet kapcsolni, míg a felgyorsított kocsi megfelelő sebességének elérésekor a dörzskapcsoló karjainak működtetésével a motor tengelyét össze lehet kapcsolni a D jelű kimenő tengellyel (vagyis direkt kapcsolásba hozható a csőtengely). A fogaskerék-bolygóműveknek több alaptípusa van. Ezek közül a Galambféle sebességváltóban két, egyenként k+k (azaz külső-külső kapcsolódású) alaptípus összeszerelve látható. Az a tény, hogy az egész sebességváltóban kizárólag külső fogazatú fogaskerekek szerepelnek, azzal az előnnyel jár, hogy kisebb az interferencia veszély, mintha belső fogazatú gyűrűkereket is alkalmazott volna.
