Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Adalékok az energiaellátás történetéhez. A vízierő kérdése 1919-ben
mennyiséget, valamint a folyó legnagyobb és legkisebb vízhozamát pontosan közölni kellett. 23 A Tanácsköztársaság kikiáltásakor adottak voltak a vízerő felhasználásához a műszaki feltételek, és a két érdekelt népbiztosság az addigi tapasztalatok alapján próbálta az ország villamosítási tervét kidolgozni. A vízerő felhasználása nemcsak az energiaterv része volt, hanem fontos tényezője a Tanácsköztársaság idején megfogalmazott egységes vízgazdálkodási koncepciónak is. A munka során tanulmányozták a külföldi viszonyokat, szinte a világ valamennyi vízerőművéről információkat szereztek. Tanulmányozták Olaszország, Franciaország, Ausztria, Norvégia, Németország, Hollandia, Svédország vízerőtelepeit, de tapasztalatokat gyűjtöttek az USA-ból és Szovjetoroszországból is. 24 A központi tervek kidolgozásakor csak a nagyteljesítményű (legalább 1 mill.kWó) vízerőtelepekkel számoltak. 1919-ben 14 ilyen erőmű volt Magyarországon, együttes teljesítményük 98,7 mill.kWó-t tett ki. 25 Az ország 2.619 mill.kWó energiaszükségletének fedezésére Viczián Ede és Hoór Tempis Mór közösen összeállították a tervbevett erőművek jegyzékét, sőt az eddig elkészült és már elbírált javaslatokat vizsgálat alá véve új terveket is készítettek. Ezúttal nem lehetőségeket térképezek fel, hanem az ország alkalmasnak vélt folyószakaszain konkrét terveket dolgoztak ki. Az eddig is kihasznált folyók mellett az Olt, Zsil, Temes, Mura is szerepelt koncepciójukban. Számbavették a dunai lehetőségeket is, azonban a Tisza alföldi szakaszának ilyen hasznosítására még nem volt technikai lehetőség. A két érdekelt népbiztosság 35 tervet bírált el 1919 március—áprilisában. A tervek alapján épülő erőművek együttes teljesítménye 5.395,1 mill. kWó lett volna évente. 26 Ez annyit jelent, hogy a vízerő felhasználásával az első világháború után Magyarország évi energiaszükségletének kétszeresét meg lehetett termelni. A már működő jelentősebb vízerőművek termelése ezt a készletet 5.493,8 mill. kWó-ra emelte. A tervek elbírálása alkalmával azonban rendkívül körültekintően jártak el, és nem fogadtak el megalapozatlan javaslatokat. Például Vác városa a Duna mesterségesen kialakított mellékágában 240 hajómalmot kívánt felállítani, amelyek duzzasztás nélkül megtermelték volna a város energiaszükségletét. Ezt természetesen nem lehetett elfogadni, mert az erőmű igen sok munkást lekötött volna. 27 A vízerőhasznosítási koncepció fontos része volt, hogy az építkezéseket állami kezelésben kívánták megoldani. Az 1919 előtt létesült erőművek magánosok, gyárak vagy részvénytársaságok kezében voltak, ami eleve nehezítette az együttműködést. A tanácsköztársaság fennállása idején vízerőmű építésére magánosoknak nem adtak engedélyt. 20 A Tanácsköztársaság eredményeit rendszerint társadalmi és politikai szempontból szoktuk értékelni, de nem szabad megfeledkeznünk azokról az eredményekről sem, amelyeket a haladó értelmiség ért el a szocialista állam anyagi-műszaki bázisának megteremtése érdekében. Az energiaellátás megoldása, a természetes energiaforrások minél célszerűbb felhasználása azonban nemcsak a forradalmi korszakban jelentkezett problémaként, hanem a későbbi évtizedekben és napjainkban is aktuális feladattá vált.
