Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - N. Ipoly Márta: Ipari és gazdasági forrásértékek térképeken

Településen belül malom Figyelmet érdemel, hogy a vízimalmok számbavételére különös gondot fordítottak. A nagy számban előforduló vízimalom a patakok, folyások felduzzasztásával, illetve a felduzzasztott víztömeg kellő időben történő leeresztésével a terep akadály jellegét lehetett fokozni. A hazánk területét ábrázoló térképszel. vények értékelése alapján 1816 vízimalmot tudtunk megkülönböztetni, melyről a közelmúltban egy összesített adattár is készült, s ez a kutatók rendelkezésére áll. (Hasonló adattárok készültek más ipari, illetve történelmi és katonai jelentőségű jelzetek összegyűjtésével.) Az első országos katonai felmérés a ma színvonalának megfelelő pontos és nagyjelentőségű munka volt. A felmérés során összegyűjtött és feldolgozott rendkívül sok és értékes adat, amelyet egyébként Bécsben tároltak és őriztek, sorsa hosszú időre megpecsételődött amiatt, hogy összesítve rendkívül nagy katonai jelentőséggel bírt.; II. József úgy intézkedett, hogy a felvételi anyagot a Haditanács topográfiai osztályán kell tárolni. Ezek az adatok a külvilág elől teljesen el voltak zárva. A felvételeknél alkamazott tiszteknek felelősség és büntetés terhe alatt megtiltották, hogy a mérnökkar főnökének írásos engedélye nélkül bárkinek is betekintést engedjenek, vagy tervet megmutassanak, legkevésbé hogy másolat készítését megengedjék, vagy eredeti rajzokat, terveket kiadjanak. A felvételi anyagokat és leírásokat a legtitkosabb anyaggként kezelték, jellemző, hogy magánszemélyeknek első esetben a felvételek után 60 évvel, 1840ben engedték meg betekintést, amikor gróf Andrássy György és gróf Széchenyi