Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - N. Ipoly Márta: Ipari és gazdasági forrásértékek térképeken
hoz tartozó periférikus körzetekben, főképp a katonai összeütközéseknek legjobban kitett határőr vidékek feltérképezése kezdődött meg és így elsőként ezek a munkák fejeződtek be. A belső körzetek felmérésére ezt követően került sor. A teljes felmérés befejezése, már II. József — Mária Terézia fiának — nevéhez kapcsolódik. A szakirodalom ezt a kultúr- és szakmai szempontból is nagyjelentőségű munkát — mely több mint 25 évig tartott — az „első országos katonai felmérés" néven tart ja. számon. A Magyar Népköztársaság határain belül levő térség felmérése 1782-ben kezdődött meg és 1785 végére fejeződött be. A térképészeti felmérő munkában a katonai szempontok elsődlegességét jól példázza a Haditanács 1766-ban kiadott rendeletének egyik fontos részlete, amelyet a feladat végrehajtására a máramarosi Huszt város katonai parancsnokának adtak ki. „Feladata továbbá egy teljes katonai térképet készíteni, nemcsak a nagyobb tárgyakról, mint városok, mezővárosok, falvak, kastélyok, kolostorok, hegyek völgyek, erdők, szőlők, szántóföldek, a homokos, köves és agyagos talajok megkülönböztetésével, hanem a kisebb tereptárgyakról is, mint: hidak, dombok, mélyutak, gyalogösvények, patakok, tavak, mocsarak, bokrok, szakadékok, szorosok, amelyeken kocsival vagy gyalog lehet átmenni, ahol a folyók vagy lóval átjárhatók, vagy hidakat kell rajtuk verni, ahol fatorlaszokat kell emelni, vagy ahol a határ megszállandó lenne, vagy ahol a legfontosabb pontokat erősségekkel kellene ellátni — háború esetén az ellenség ellen, békés időben a csempészet megakadályozására vagy pedig a pestiskordon meghúzására —, továbbá a mi területünkön kívül eső területről annyit kell felvenni, amennyi látható és a területre az utakat is rá kell vezetni és az arra vonatkozó külön magyarázatot úgy megadni, hogy az összehasonlításnál a fentnevezett tárgyak világosan és sok fáradtság nélkül leolvashatók legyenek s a térkép annakidején használható legyen." A katonai igények kielégítését szolgáló felmérés azonban a dolgok természetéből adódóan kiterjedt azokra az objektumokra, tereptárgyaknak és terepvonulatoknak az ábrázolására és leírására, amelyek a közvetlen katonai összefüggések mellett áttételes hatást gyakorolhattak egy-egy körzetben kialakuló hadicselekményre, hadieseményre. Értékelésünk szerint a felmérés során összegyűjtött hatalmas írott és ábrázolt anyag teljes értékű kultúrtöténeti — gazdaságtörténeti jelentőséggel is bír. A viszonylag pontos térképábrázolások felvételével egyidőben készítették el az úgynevezett „országleírást" is, amely írott dokumentumként tartalmazza részben a térképszelvényre felvett objektumra vonatkozó általános és specifikus adatokat, részben olyan adatokat is amelyek kiegészítik a térképi ábrázolást — ezt szinte megelevenítik — és olyan tárgyakról is szól, amelyek felvételét katonai szempontok nem igényelték, vagy pedig térképi ábrázolásuk nem volt megvalósítható. Ez a gazdag ábrázolt és írott anyag együtt és külön-külön is jól felhasználható információkat nyújt azok számára is, akik technikatörténeti, gazdaságtörténeti, hidrológiai, geológiai vagy más kutatásokkal foglalkoznak és ezekben, vagy hasonló témákban kívánnak visszapillantani hazánk múltjára. Az első katonai felvétel időpontja megelőzte azt a dinamikus fejlődést, amely a XIX. század második felére jellemző. Ennek következtében a felmérés adatai olyan állapotokat tükröznek, amelyek még a nagy vízszabályozások, a vasút és közút építkezések, valamint a településszerkezet gyökeres átalakulása előtt jellemezte hazánk területét. Ennek a sajátosságnak, a rajzi ábrázolásnak értékét a kutatás szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni.