Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - N. Ipoly Márta: Ipari és gazdasági forrásértékek térképeken

N. IPOLY MÁRTA* IPARI ÉS GAZDASÁGI FORRÁSÉRTÉKEK TÉRKÉPEKEN (1782—85) Kultúrtörténeti kutatásaink egyik feladata, hogy feltárja és fényt derítsen a magyar térképezés múltjára, megvizsgálja és amennyiben lehetséges, a ma által felvetett kérdések megválaszolására igénybe vegye az ország felmérésével összefüggő archív anyagokat, minden olyan térképet, amelyek elődeink munkásságát dicséri. A birtokunkban levő dokumentumok értékelése alapján olyan következtetésre jutottunk, hogy a térképek és a tereptani értékelések számos információt adhatnak a különböző területeken dolgozó szakemberek és érdeklődők részére. Az archív anyagok áttekintése után megállapítható, hogy hazánk vonatkozásában a XVII. századtól veszi kezdetét az igényesebb és magasabb kulturálistechnikai valamint katonai igényeket mindjobban kielégítő térképkészítő és tájleíró tevékenység. Egy-egy nagyobb területnek, körzetnek vagy tájegységnek részletes és következtetések levonására alkalmas térképi ábrázolása a XVII. században megindult fejlődés ellenére még elvétve fordul elő. A korabeli tereptani ábrázolások elsősorban oklevelek szöveges részeiben vagy azok mellékleteiben lelhetők fel. Ebben az időben a felmérések általában egy kisebb körzetre terjedtek ki és nem voltak híján a pontatlanságoknak sem. Ezeket a felméréseket az jellemzi, hogy döntő többségükben a megrendelők helyi, sokszor különös egyéni igényeit elégítették ki. Ennek következtében részletességük, méretarányuk, ábrázolási módjuk, pontosságuk, megbízhatóságuk nagyon eltérően értékelhető. A kétségkívül meglevő hiányosságok ellenére az e korszakban végzett munkának egyik fontos kultúrtörténeti jelentősége az, hogy a sok vázlatszerű anyagból, ha nehezen is, de összeállítható, illetve rekonstruálható az ország néhány tájegységének, kisebb körzetének viszonylag „pontos" térképe — tájleírása. Hazánk első legjelentősebb térképészeti felmérését állami feladatként Mária Terézia 1766-ban kiadott rendelete alapján, kifejezetten hadászati-katonai érdekek figyelembevételével hajtották végre. E hatalmas, az egész Habsburg birodalomra kiterjedő munka végrehajtását a Haditanács javasolta. A felmérő munka lényegében 1763-ban már megkezdődött és 1785-ben nyert befejezést. Hazánk területét abban az időben a Haditanács rendeletének megfelelően többlépcsőben — a katonai szempontok elsődlegességét figyelembe véve — térképezték fel. Kezdetben az 1760-as évek határviszonyainak megfelelően a Habsburg birodalom* Hadtörténelmi Intézet, Térképtár. 1014 Bp. Kapisztrán tér 2.