Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Diner-Dénes József és a tudományos forradalom lenini fogalma

Diner-Dénes József 1857-ben született. Tanulóévei során meglepően sok tudományba kóstolt bele. Végzett fizikai, kémiai és mérnöki tanulmányokat, és egyetemi évei alatt mélyedt el a filozófiában, régészetben és művészettörténetben is. Nemcsak az ágazatokat, a helyszíneket is sűrűn váltogatta: Bécsben, Párizsban, Drezdában tanult. Már külföldi tartózkodása idején is jelentek meg publikációi, Magyarországra való hazatérése után egy ideig különféle folyóiratok munkatársa, illetve szerkesztője lett. Főleg szociológiai politikai tanulmányokat írt. Az önálló nemzeti törekvések képviselői és a polgári fejlődés pártfogói között ebben a korban dúló küzdelem egyik nem túlságosan következetes, nem is mindig realista, de mindenképpen figyelemreméltó harcosa volt. Nézetei megértéséhez figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország kapitalista fejlődése mindvégig feudális maradványokkal volt terhes, és hogy az Osztrák—Magyar Monarchia soha nem tudott kielégítő politikai megoldást találni a területén élő nagy számú nemzetiség számára. Ez magyarázza, hogy hosszú ideig szinte kibékíthetetlen ellentét feszült a nemzeti függetlenség és a polgári haladás képviselői között

3

. A hamis alternatívák eme bonyolult feltételrendszerében nem volt könnyű felismerni a helyes irányt. Magyarországon a kommunista párt csak 1918-ban alakult meg, s így a század első két és fél évtizedében egyedül a szociáldemokrata párt vallott forradalmi ideológiát, ám ez sem volt mindig következetes. Belső viták, frakcióharcok nehezítették tevékenységét. Diner-Dénes József a szociáldemokrata párt radikális értelmiségi csoportjához tartozott, fogékony, problémákra érzékeny teoretikusuk volt. 1905 és 1908 között „A Munka Szemléje" címmel lapot szerkesztett, és jórészt ennek hasábjain fejtette ki gyakran elvont, a helyi viszonyokat figyelmen kívül hagyó, de kétségkívül a progressziót támogató nézeteit. Olykor szembekerült miattuk a párt vezetőségével, mely sokszor bizonytalanul kereste az utat a korabeli marxizmus revizionista áramlatai között.

4 Diner-Dénes Józsefet éppen élénk szelleme, nyitottsága sodorta el eredeti törekvésétől, a marxista szintézis megalkotásától. Talán eszmeileg nem volt elég szilárd, s ez vezethette túlzásokhoz néha már a párttalanságig.

5 1912-ben több prominens magyar értelmiségivel együtt belépett a radikálisok szabadkőműves páholyába. 1918-ban a Szociáldemokrata Párt egyik vezető politikusakánt vett részt a Károlyi-kormány munkájában: külügyi államtitkár volt. A Tanácsköztársaság idején (1919-ben) diplomáciai megbízatással Párizsba küldték. Innen Amerikába ment, majd visszatért Párizsba, s onnan már nem tért haza többé. Emigrációja idején sem hagyta abba publikációs és politikai tevékenységét. Leon Blum baráti köréhez tartozott, ennek köszönhette, hogy 1932-ben franciául megjelent Marx-életrajzához a neves politikus írta az előszót. Legfontosabb műve Leonardo da Vinci-ről szól.

6 Ebben, mint művészettörténész igyekezett a marxista módszert alkalmazni, rámutatván milyen nagy befolyást gyakoroltak a társadalmi, politikai viszonyok a művészet fejlődésére. E munkát a napjainkban egyre inkább divatossá váló tudásszociológiai irányzat egyik első alkotásaként tartják számon.

7 1936-ban jelent meg érdekes francia nyelvű önéletrajzi töredéke.

8 1937^ben halt meg. * * * A Lenin által idézett cikk annak leszögezésével kezdődik, hogy a XIX. század második felében a természettudományokban forradalmian új eredmények születtek, csakúgy, mint az ideológiában. Marx azonban nem elemezte a termé-