Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895
pezve. Rábacsécsénytől Rábakapiig Észak-Nyugat — Dél-Kelet irányú törésvonalban mocsár helyezkedett el, amelynek legmélyebb részein feküdt a kónyi és a barbacsi tó.3 A folyó alsó szakaszán a nagy mennyiségű hordalék lerakodása miatt a mederből fokok és erek szakadtak ki, amelyek egyes területeket időnként posványossá tettek. Ilyen volt pl. a Keszeg-ér és a Linkó-ér, amelyek Csorna alatt Malomérré egyesültek; Bánkhegy és Szany között a Sárdos-ér, amely egyesülve a Mák-érrel Malomsok mellett ömlött a Rábába/4 Igen sok probléma volt a győri torkolattal is. A Duna visszaduzzasztó hatása miatt a várost árvíz fenyegette. A Rába partja általában alacsony volt. A túlfejlődött kanyarok mentén a mederből kitörő víz széles területet borított el. Rontotta a meder állapotát az emberi beavatkozás is. A víz erejének hasznosítására épített malmok növelték a feliszapolódás lehetőségét. A Rába árvize tavaszi hóolvadáskor és júniusban szokott tetőzni. Különösen a tavaszi árvíz volt veszélyes. A Vas megyei területeken ez kisebb problémát jelentett, mint a győri medencében. Körmendnél 2—3, Rábatoroknál 3—4, Árpásnál, Bodonhelynél 6—8, a folyó alsó szakaszán 10—14 nap alatt vonult le az árvíz.'1 A mellékfolyók közül a Herpenyő, Gyöngyös, Pinka, Lapincs szokott kiönteni. A Marcal általában nem áradt meg. A Répce a Hanságot, kisebb mértékben a Pákaközt öntötte el.6 A Rába saját völgyén kívül a Marcal és Rábca felé is ki szokott törni. A Rábca völgyét Ragyogóhíd felett, a Marcalét pedig a Bolgát-völgyön kérészül (Ómalomsok és Kis-Árpás között) árasztotta el a Rába vize.7 Az elöntött terület nagysága a legnagyobb vízállás alkalmával 150 ezer hold, a nyári árvizeknél 63 ezer hold volt a XIX. század eleji megfigyelések szerint. A Rábaszabályozás kérdésével az országgyűlés az 1600-as évek óta foglalkozott. Az 1622: XLII. te. elrendelte a Rábán a malmok szabályozását, az 1635: LXIV. te. a folyó medrének tisztítását. 1638-ban, 1647-ben, 1655-ben újabb törvények kiadására került sor. 1699. júniusában I. Lipót rendelete értelmében Nádasdy Ferenc, Széchenyi György, Felsöbüki Nagy István részvételével küldöttség járta be a Rába vidékét, és javasolta a sok problémát okozó malmok lebontását. 1759. jún. 17-én az érdekelt megyék képviselői Szatnyban gyűlést tartottak, és „árvízvédelmi bizottságot” hoztak létre. E bizottság utasítást adott Fritsch Andrásnak a terület térképezésére. Fritsch 1762-ben Veszprém megyének nyújtotta be az elkészített térképet és javaslatot. Az „árvízvédelmi bizottság” a rendelkezésre álló anyagokat áttanulmányozva elkészítette a Rábavidék első rendezési tervét, amely Rés Arrabonis néven vált ismertté.8 1771-ben Krieger Sámuel mérte fel a Rábát és a Rábcát.,J Munkáját a Helytartótanácshoz nyújtotta be. 1786-ban a vidéket újra árvíz borította, és ez aktuálissá tette, hogy a kérdést újra elővegyék.10 Krieger javaslatában szó volt a malmok szabályozásáról, a győri torkolat rendezéséről, egyes mellékágak elzárásáról, a Kis-Rába és a Marcal egyes szakaszainak kotrásáról. A nagy anyagi kihatások miatt azonban a tervet egy időre félretették. 1792-ben Király György megyei mérnök elkészítette a Rába felvételét, majd ezt 1803-ban Sax Zakarias felmérése követte,11 de egyelőre nem esett szó a folyó szabályozásáról. A Rába és mellékfolyóinak rendezését az mozdította el a holtpontról, hogy időközben a Hanság lecsapolását illetően több kezdeményezés történt. 1175-ben megépült az Eszterházy-csatorna, amit 1777—1780 között Eszterháza és Pomogy közt töltés- és útépítés követett. Ezzel elérték azt, hogy a Fertő vize magas vízálláskor nem folyhatott a Hanságba.1- 1790-ben Hegedűs János irányításá86
