Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Bátyai Jenő: Szilágyi Gábor, Káposztás István: A Szegedi Kenderfonógyár története, 1877-1977
A kis műben 8 jó, részletes szerkezeti rajz van, amelyekről megismerhető a vízikerék, az erőátvitel módja a vízikerékről az őrlő kőjáratokra, a hengerszékek, sziták, elevátorok elrendezése, valamint egy ún. őrlési diagramm, ami a búzának az útját a tisztításon, a több részletben végrehajtott aprításon és a köztes és végtermékek elválasztásán (sziták, daratisztítás) keresztül feltünteti. Az egyik „fejezet” egy beszélgetés egy ottani neves volt molnárral, ami — bár nem éppen sok, de némi — felvilágosítást ad a technológiáról; és ami egyúttal betekintést ad ennek a foglalkozási ágnak az életébe, örömeibe és gondjaiba. (A többi fejezet kevésbé tetszett.) Jó fényképek mutatják be részben a régi malomépületeket, részben a malmok belső berendezését, gépeit. Azonban — mint a régi malmok iránt érdeklődő szakembernek — az örömünk nem teljes! Nagyon sajnálatos például, hogy a- közölt fényképek és rajzoknak csak egy kis részénél közlik, hogy az melyik malomra vonatkozik, melyek függnek össze. Kár az is, hogy a rajzokon és az őrlési diagrammon nincsen megnevezve, hogy milyen típusú hengerszékről van szó. Szakember a régi Ganz hengerszékek számozásából is megtudta volna ezt. Ha fel is tételezzük, hogy egy hengerpár feltétlenül rovátkolt kellett, hogy legyen, de a sima hengerpár megnevezése jó lett volna. Továbbá: csak 13 fénykép vonatkozik (a borítólapokon levőkkel együtt) a malmászatra. Viszont 6 fényképen azt látjuk, hogy a diákok hogy szórakoztak, táncoltak, látunk egy ismeretlen, ábrándozó ifjú hölgyet, tejet ivó oicát stb., stb. Mire való volt ez? Ehelyett ezen a költségen és volumenben több műszaki adatot kellett volna közölni. Egy példa: ide s tova 100 éve lesz, hogy Magyar- országon Haggenmacher feltalálta a köztes-termék dara tisztítását az addigi fúvó légáram helyett szívó légárammal; és azóta a modern daratisztításnak csakis ez a módja. Viszont Pápateszéren még több malom látható (így a felvett Dobos- és Bögfi-maknokban is) olyan régi, talán még népi technikából eredő daratisztító, amely fúvó légárammal dolgozott! Milyen technikatörténeti érték lett volna ezeknek a fényképét és/vagy rajzát közölni! Ez hasznosabb lett volna, mint swingelő fiatalokat bemutatni. Általánosságban azonban a kis mű hasznos gyarapítása technikatörténeti irodalmunknak. Vastagh Gábor SZILÁGYI GÁBOR—KÁPOSZTÁS ISTVÁN: A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁR TÖRTÉNETE, 1877—1977. Szeged, 1976. Készült a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti szekciója közreműködésével. Szegedi Nyomda, 1976, 236 oldal, orosz, német, angol és francia nyelvű összefoglalóval és 93 fotómásolattal. A Szegeden sokáig emlékezetes centenáriumi ünnepségsorozatra adták ki a város hosszú időn át legjelentősebb iparágának patinás gyára történelmi emlékkönyvét, amely a 100 esztendős múlt rangját csak tovább növeli. Ezzel újabb kötettel gazdagodott a szegedi üzemek, gyárak történetét rögzítő kiadványok száma. Sok szó esik napjainkban a marxista történettudományról, de kevesebb a marxista üzemtörténetírásról. Ugyanakkor még kevesebb az olyan alkotás, amely bizonyítani lenne képes e fiatal történettudományág jelentőségét és értékét, holott ez tartalmazza egy gyár, egy üzem, egy vállalat élő anyagának, munkásgárdájának és munkásmozgalmának történéseit is. A most megjelent kötet három fejezetre osztható, amelyek közül az elsőben dr. Szi269
