Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Wöller István: Malom- és vizikerekek szerepe és építése a malmászatban

hoz, hogy jó zárást biztosítsanak és a víz át ne folyjon. Egy felülcsapott vízikerék súlya, a nagyságtól függően lehetett 5—10 q is. (10—11. kép)

A XIX. században a kisebb eséseknél is felülcsapott vízikerekeket használtak, melyek átmérője nemegyszer csak két méter volt, de szélességük azonban az egy métert is meghaladta. Ezek a kis átmérőjű kerekek, eltérően a nagy átmérőjű lassú fordulatú kerekektől, viszonylag gyors fordulatúak voltak. Ezeket a kisátmérőjű felülcsapott vízikerekeket a XX. század elején mindinkább megszüntették és helyettük a nagyátmérőjű sagebien kerekeket alkalmazták, melyek hatásfoka a 80%-ot is elérte. (12. kép) (10)

A kereket felszerelés után ékekkel központosították és a futáspontosságát is azokkal állították be.

Alulcsapott vízikerék készítése

Ott, ahol a felülcsapott vízikerék építése a kis vízesés miatt nem volt lehetséges alul- illetve hátoncsapott vízikerekeket építettek. Mindkét esetben fontos volt a víznek a kerékhez történő irányítása. Ha több vizikerék meghajtásáról volt szó, úgy minden keréknek külön vízrávezetőt kellett deszkából építeni. Ezeket a vízrávezetőket a XX. században már betonból építették. A régi vízimalmoknál a vízikerekek alatti részt is tölgyfa padlókkal lefedték és a víznyelőket is pontosan a vízmennyiségnek megfelelően építették. (11)

Az alulcsapott vízikerekek is készülhettek egy és kétkoszorús kivitelben a víz mennyiségétől függően. Az alulcsapott vízikerekek koszorúi lényegesen eltértek a felülcsapott vízikerekek koszorúitól. Itt a koszorúk nem rétegezve

9. Sagebien vízikerék (Zalaegerszeg, Skanzen)

208