Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Valentiny Pál: A gazdaság és a technika problémái a XIX. századi elektromosiparban
VALENTINY PÁL' A GAZDASÁG ÉS A TECHNIKA PROBLÉMÁI A XIX. SZÁZADI ELEKTROMOSIPARBAN E cikk a Ganz Villamossági Művek egy viszonylag rövid, de a vállalat későbbi fejlődését döntően befolyásoló időszakát, az 1878-as megalakulástól az I. világháborúig terjedő szakaszát ismerteti. Ez az időszak azért bír különös jelentőséggel, mert a vállalat történetén keresztül plasztikusan megörökíthető az az ellentmondás, amely az akkori műszaki újdonságok és az ezek által közvetített gazdasági előnyök kihasználási lehetőségei között feszült. A szóban forgó új termékek — a villanyvilágítás berendezései — megjelenésük idején még luxuscikkeknek számítottak, amennyiben magánrendelésekre készültek, vagy pedig mint közszolgáltatások a közutakat, köztereket világították meg. Ekkor még nem beszélhettünk villamoshálózatról, hiszen minden egyes kivilágított objektum saját erőforrásról táplálkozott. A termékek luxusjellegéből következően a megrendelők vagy városok, vagy nagyobb intézmények voltak. Mivel egy-egy világítási berendezés felszerelése igen költséges volt, ezért a cégek kevéssé reménykedhettek abban, hogy saját országuk területén elegendő vásárlóra találnak. Természetesnek mondható az a folyamat is, hogy a gyártó cégek először a fejlettebb nyugat-európai országok piacaira szállítottak, majd az ottani vállalatalapítások függvényében a többi európai és az Európán kívüli országok felé fordultak. Az exportszállítások magas volumene magától értetődő volt a helyi piacok kicsiny felvevőképessége miatt. Különösen állt ez Magyarországra. Ilyen piaclehetőségek mellett hozták létre 1878-ban a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár elektrotechnikai osztályát, amelyből a századfordulóra a termékek műszaki színvonalát tekintve európai jelentőségű vállalkozás nőtt ki. Ez az utóbbi megszorítás — tudniillik, hogy a villamossági cikkek gyártásának jelentőségét csak a műszaki színvonalra és nem pedig a vállalat forgalmára vagy gazdasági súlyára érthetjük — adja az itt következő problémakör magvát. Ha pusztán a termékek jellegét, azt, hogy villamossági cikkekről van szó, néznénk, akkor azt találhatnánk, hogy a magyar ipar az európai élvonalnak megfelelően az elsők között kapcsolódik be a legprogresszívebb, legfrissebben kialakult iparág termelésébe. A kép azonban máris nem ilyen egyértelmű, ha az elvi lehetőségek valóraváltását vesszük szemügyre. Két folyamatra próbálunk hát választ keresni. Az egyiknél a műszaki újdonságok iránti fogékonyság kialakulása és továbbörökítése a kérdés, a másiknál a gazdasági környezet szerepe a műszaki újdonságok adta lehetőségek kiaknázásában. Azzal, hogy a két * MTA Közgazdaságtudományi Intézete, Budapest 1118 Budapest, Budaörsi út 45. 127
