Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895
DÓKA KLÁRA* A RÁBA SZABÁLYOZÁSA (1762—1895) A Rába a Duna egyik legjelentősebb mellékfolyója. Vízgyűjtő területének •V4 része része Magyarország területére esik. Szentgotthárd alatt éri el az országhatárt, Sárvárig dombok között, 2—3 km széles völgyben kanyarog, majd kilép a Rábaköz széles síkságára, és Répcelaknál kezdi meg hordalékkúpja építését. Vas megye területén felső-, és közép, a síkságra érve alsószakasz jellegű. Vízgyűjtő területén sok a csapadék, ezért vízhozama bőséges. Legfontosabb mellékfolyói a vasi kavicstakarón keresztülhaladó Gyöngyös, Sorok, Pinka, valamint a Répce és és a Marcal, amely megkerülve a Ráoa jobbparti hordalékkúpját, párhuzamosan fut vele, és Győr alatt éri el a folyót. Nicknél a Rába két ágra szakad: a Kis- (Kapuvári) és Öreg-Rábára. A Kis-Rába felveszi a Répcét, és innen Rábcának nevezik. A két ág a győri torkolatban egyesül. A Rába és mellékfolyóinak erózióbázisa Győr és vidéke, de a folyami hordalék töltötte fel a Kisalföld mezőgazdasági szempontból legjobban hasznosítható területét, a Rábaközt is1 A Rába szeszélyes vízjárásával a jelenben és a múltban egyaránt sok gondot okozott. Partjain már a középkorban árvédelmi töltések épültek, és szabályozásának kérdése a XVII. századtól foglalkoztatta az országgyűlést és a megyei hatóságokat. A helyi lakosok a XIX. század közepéig sokat tettek az árvíz elleni védekezés terén, de a végleges szabályozási munkákra csak az 1880- as évek végén került sor. Nemcsak a Duna mellékfolyói között volt utolsó a Rába rendezése, hanem a tiszavölgyi folyóké is megelőzte azt. Ennek több oka volt. Elsősorban az óriási költség, amit a viszonylag kis terület ármentesítése igényelt volna. Nemcsak a Rába és a mellékfolyók rendezése jelentett komoly feladatot, hanem a kérdéssel összekapcsolódott a Hanság és Fertő ügye is. Mivel a Rába nem volt hajózható, a kérdést állami költségvetésből nem lehetett megoldani. A szabályozási tervek sorra megbuktak a helyi ellentétek miatt: az egyes megyék, helységek, a folyó felső és alsó szakaszán lakó érdekeltek vitáiban. A Rába a szabályozás előtt több mint 250 km-es mederben kanyargóit, teljes hossza csaknem 1/3 résszel volt több a mainál.- A terület vízrajzi képe főként az alsó szakaszon különbözött a mai állapottól. Nicknél a folyó mesterséges duzzasztással kettévált. Az Észak felé haladó Kis-Rába és a Répce medre eltűnt a Hanságban, amely Délen az osli, rábatamási, farádi határig tartott. A főág mocsarak, erdős és homokos területek mentén haladt, sok szigetet ké* Országos Vízügyi Levéltár, 1044 Budapest, Dunasor 15. 85
