Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Makkai László: L'apport de l'Europe orientale a l'évolution des moyens de transport: cheval - étrier - char

21 Deux tableaux d’autel, l’un de Jánosrét (vers 1476, Musée des Beaux Arts, Budapest, reproduit chez Tarr. o. c. pl. XLIII.j, l’autre ä Rozsnyó (daté 1513, détail bien rep- roduit chez V. Húsa: Homo Faber. Praha 1967. ill. no. 118h La troisiéme illustration se trouve dans le „Zeugbuch” de l’empereur Maximilien ler (daté 1515, Kunsthistorisches Museum, Wien) représentant un canon du roi hongrois Matthias Corvin (1458—1490) monté sur un char ä l’essieu avant mobile.

M. N. Boyer:. Medieval Pivoted Axles. Technology and Culture 1960. p. 128—135.

22 Jankovich o. c. p. 145. et suivantes.

2'1 B. Baranowski — T. Dziekohski — J. Bartys: Zródla ikonograficzne do historii rol- nictwa polskiego. Wroclaw—Warszawa—Krakow 1965. pp. 27—46., S. Bökönyi: Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. In „Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa'’, Budapest I96l. pp. 83—ll2.

20 Voyage d’outre mer et retour. Ed. Schefer. Paris 1892.

2li Lynn White jr.: The Origins of the Coach o. c. p. 431. On y peut ajouter le propre commentaire de Verantius: „Les carosses sont suspendus avec des cordes ou chaines de fer ou longes de cuir double afin de porter plus doucement ceux qui sont assis en iceluy. Quant est de moy, je mettroys par le desoubs des gons de fer ployés qui avec leurs mouvemens s’ouvrent et se ferment, comme les arcqs des arbalestes ont de coustume de s'ouvrir et de se fermer.” (Machinae Novae Fausti Verantii. Venetiis (I6l5). Ed.Forti, Milano 1968. p. 16. du texte frangais et pl. 49. D’oü s’ensuit que l'in- venteur fut lui-méme.

27 Ibidem.

2* Communication au XVe Congrés International d’histoire des sciences, Edinbourg 1977.

KELET-EURÓPA HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSÉHEZ

LÖ — NYEREG — KOCSI

A közlekedés szempontjából a középkori Európa két nagy régióra oszlott. Az Elbától keletre fekvő rész a tengeri közlekedés fejlesztésére volt földrajzilag determinálva, míg a keleti résznek a szárazföldi közlekedést kellett fejlesztenie. A fekete-tengeri steppék népei a gyorsan elszáradó füvet csak gyakori és gyors legelőváltással tudták hasznosítani. Az ebből következő nomadizmus vezetett a ló háziasítására, majd a lovaglásra, végül a lófogatolásra. A ló vonóerejének kihasználása azonban elégtelen maradt egy újabb fogatolási mód. a nyakszíj helyébe lépő szügyhám feltalálásáig. A hám türk találmány és Európába az i. e. VI. században a Magyarország területén élő avarok vezették be használatát. Két évszázaddal később az avarok és a magyarok közvetítésével érkezett Európába a hunok által az i. e. IV. század körül feltalált kengyel, a nyugati lovagság kifejlődésének technikai feltétele.

De az ezredik év után sem szűnt meg Kelet-Európa hozzájárulása a szárazföldi közlekedés fejlesztéséhez. A XIII. századdal kezdődően, mikor a nyugati ipari és a keleti agrárius Európa között a gazdasági kapcsolatok megélénkültek, Nyugat újra kölcsönözni kezdett Keleten kifejlesztett közlekedési eszközöket. Ezen a téren a legfontosabb a kocsi elforduló első tengelye volt, amelyik a négykerekű kocsi számára lehetővé tette gyors mozgás közben is a fordulatvételt. Minden jel arra mutat, hogy ennek a szerkezetnek az eredetét Kelet-Európábán kell keresni, ahol szinte kizárólag gyors meleg vérű lovakat tenyésztettek. Egyébként nem véletlen, hogy az első illusztrációk, amelyek az elforduló első tengelyt legalább sejtetik, a XII. századi Lengyel- és Oroszországból valók és a szerkezet legelső pontos ábrázolásai XV. századi magyarországi eredetűek. Nyugaton csak a XIII. században kezdték az elforduló első tengelyt megismerni és alkalmazni, mert itt sokáig a hidegvérű lovak által lassan vontatott merev első tengelyű szekeret használták. így azután az sem lehet meglepő, hogy a felfüggesztett kocsi magyar eredetű, mint azt nyugati elnevezései (Kutsche, coach, coche) mutatják. Ugyanígy Magyarországon került feltalálásra a Faustus Verantius által I6l5-ben elsőnek leírt acélkocsirugó és a súrlódásos kocsifékezés technikája.

83